|
A jogszabály 2010. augusztus 23-án hatályos állapota |
|
1996. évi LV. törvény
a vad védelméről, a
vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról
felismerve azt, hogy valamennyi
vadon élő állatfaj a Föld megújuló természeti erőforrásainak, valamint a
biológiai életközösségnek pótolhatatlan része,
tudatában annak, hogy a vadon élő
állat esztétikai, tudományos, kulturális, gazdasági és genetikai értékek
hordozója, s ezért - mint az egész emberiség és nemzetünk kincsét - természetes
állapotban a jövő nemzedékek számára is meg kell őrizni,
a természet védelme, a vadállomány
ésszerű hasznosítása érdekében a következő törvényt alkotja:
1. § (1)
E törvény a Magyar Köztársaság területén vadon élő állatfajok közül a
vadászható állatfajok természetes állapota fenntartásának igényével tartalmazza
a vadászati jog gyakorlásának, hasznosításának, a vadászható állatfajok és
élőhelyük védelmének, a vadgazdálkodás, a vadászat, továbbá a vad által és a
vadászat során, valamint a vadban okozott károk megtérítésének szabályait,
továbbá a vadászati jog jogellenes hasznosítása során alkalmazható bírságokat
és egyéb szankciókat, a vadászati igazgatással összefüggő állami feladatokat és
hatásköröket.
(2) A
vadgazdálkodásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) - a
természetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben - az e törvény
felhatalmazása alapján kiadott rendeletben állapítja meg a Magyarországon
honos, előforduló, engedéllyel telepített, vagy átvonuló, természetvédelmi
oltalom alatt nem álló nagyvadnak, illetve apróvadnak minősülő vadászható
állatfajokat (a továbbiakban: vad).
(3) A
törvény hatálya nem terjed ki a természetes élő környezetben vadon élő, nem
vadászható állatfajra, valamint arra a vadra, amelyet állatkertben tartanak
bekerített helyen.
a) a
vad, valamint élőhelyének védelmével, és
b) a
vadgazdálkodással kapcsolatos, továbbá
c) a vadászterületen szabadon élő vadnak az arra jogosult által
történő elejtésére, elfogására,
d) a
hullatott agancs, valamint a vadászható szárnyas vad tojásának gyűjtésére,
továbbá az elhullott vad tetemének e törvény szerinti elsajátítására való
kötelezettségek és
jogosultságok összessége.
3. § (1) A
vadászati jog - mint vagyonértékű jog - a földtulajdonjog elválaszthatatlan
részeként a vadászterületnek minősülő terület tulajdonosát illeti meg.
a) kizárólag
egy személy - ideértve a Magyar Államot is - tulajdonában van, e személyt a
vadászati jog önállóan (a továbbiakban: önálló vadászati jog),
b) több
személy - ideértve a Magyar Államot is - tulajdonában van, a vadászati jog a
vadászterület tulajdonosait közösen (a továbbiakban: társult vadászati jog)
5. § A
vadászati jog gyakorlásával, hasznosításával kapcsolatos kötelezettségeket és
jogokat az erdőgazdálkodásra, a halgazdálkodásra, a természetvédelemre, a
vízgazdálkodásra, az állatvédelemre, az állategészségügyre, az
állattenyésztésre, a termőföld-hasznosításra, valamint a növényvédelemre vonatkozó
jogszabályok rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni.
6. § (1) Önálló vadászati jog esetén
vadászatra jogosultnak a vadászterület tulajdonosát kell tekinteni.
(3) A
vadászati jog haszonbérbeadása esetén vadászatra jogosultnak a haszonbérlőt
kell tekinteni.
(4) A
vadászatra jogosultat (a továbbiakban: jogosult) a vadászati hatóság
nyilvántartásba veszi.
7. § (1) A vadászati jog gyakorlásával,
hasznosításával kapcsolatos kötelezettségek és jogok e
törvényben foglaltak szerinti teljesítéséért a jogosult felel.
(2) A jogosult az őt megillető vadászati jogot az e
törvényben foglaltak alapján köteles gyakorolni vagy hasznosítani.
8. § (1) Vadászterületnek minősül -
hasznosítási formájától függetlenül - az a földterület, valamint vízfelület, amelynek
kiterjedése a háromezer hektárt eléri, és szemközti határvonalainak távolsága
legalább háromezer méter, továbbá, ahol a vad
a) a
szükséges táplálékot megtalálja,
b) természetes
szaporodási feltételei, valamint
c) természetes
mozgásigénye, búvóhelye, nyugalma adott.
a) település
közigazgatási belterületét, valamint
b) lakóingatlanul
szolgáló bekerített külterületi ingatlan,
c) tanya,
valamint major,
d) temető,
e) nem
mező-, erdő- vagy vadgazdálkodási célból bekerített hely,
9. § (1) A vad
az állam tulajdonában van.
(2) A
vadászterületen elejtett, elfogott vad (ideértve annak trófeáját is), a
hullatott agancs, a szárnyas vad jogszerűen gyűjtött tojása, az elhullott vad
teteme a jogosult tulajdonába kerül. A más vadászterületről átváltott sebzett
vad - a vadászatra jogosult hozzájárulásával - a sebzés helye szerinti jogosult
tulajdonába kerül, ha - a vadászatra jogosult hozzájárulásával - utánkeresés során ejtik el vagy elhullottan
fellelik.
(3) A nem
vadászterületen elhullott vad teteme, valamint a hullatott agancs annak a
jogosultnak tulajdonába kerül, amelyiknek a vadászterületéről a vad oda került.
Kétség esetén tulajdonosnak a fellelés helye szerinti legközelebbi
vadászterület jogosultját kell tekinteni.
(4) A
vadaskertben, a vadasparkban, illetve vadászterületen
létesített vadfarmon jogszerűen tartott vad - a vadaspark,
illetve a vadfarm fenntartójával kötött eltérő megállapodás hiányában - a
jogosult tulajdonában van. A nem vadászterületen létesített vadfarmon
jogszerűen tartott vad - eltérő megállapodás hiányában - a vadfarm
fenntartójának tulajdonában van.
(5) A
gímszarvas, a dámszarvas, a muflon, a vaddisznó, illetve az őz elejtésének
minősül az első halálos lövés leadása.
(6) Az (5) bekezdésben nem említett
vad elejtésének minősül a vad helybenmaradását
eredményező lövés leadása, illetve ragadozó madárral történő elfogása.
(7) A vad
elfogásának minősül annak mozgásképtelenné tétele útján élve történő
birtokbavétele.
A vadászati jog gyakorlása, hasznosítása
10. § (1) Önálló vadászati jog esetén a
vadászati jog gyakorlásának minősül, ha a jogosult:
a) e
törvényben előírt feltételek megléte esetén vadászterületén
saját maga vadászik;
b) általa
meghívott vadász számára biztosítja a vadászat lehetőségét (a továbbiakban:
vendégvadászat);
c) megállapodás
alapján biztosítja más vadász számára meghatározott fajú és számú vad
vadászatát (a továbbiakban: bérvadászat).
(2) Önálló vadászati jog esetén a
vadászati jog hasznosításának minősül annak haszonbérbe adása.
11. § (1) A
Magyar Állam önálló vadászati jogát nyilvánosan meghirdetett pályázat útján
haszonbérbe adással vagy vagyonkezelői szerződéssel hasznosítja. Ebben az
esetben jogosultnak a haszonbérlőt, illetőleg a vagyonkezelőt kell tekinteni.
(4) A
honvédelemért felelős miniszter kezelésében, illetve használatában levő
területeket érintően a (3) bekezdésben foglaltak végrehajtásakor a
honvédelemért felelős miniszter egyetértése is szükséges.
12. § (1) Társult vadászati jog esetén a
föld tulajdonosai
a) a
tulajdonosi képviselet formájáról, a képviselő személyéről,
b) a
vadászterület határának megállapítására, megváltoztatására irányuló, e
törvényben foglaltaknak megfelelő tartalmú kérelem előterjesztéséről,
c) a
vadászati jog gyakorlásának, illetőleg hasznosításának módjáról, feltételeiről
a
vadászterület kiterjedésének megállapításánál figyelembe vett összes
földterület - ideértve a medret is - összes tulajdonosának a tulajdoni hányada
arányában számított szótöbbséggel határoznak a földtulajdonosok vadászati
közösségének gyűlésén (a továbbiakban: földtulajdonosok gyűlése), és ebben az
arányban viselik a vadászati jog gyakorlásával vagy hasznosításával kapcsolatos
terheket, valamint részesednek annak hasznaiból.
(2) A földtulajdonosok vadászati
közössége a vadászati jog gyakorlásával, hasznosításával kapcsolatos ügyek
intézése során jogokat szerezhet és
kötelezettségeket vállalhat, továbbá önállóan perelhet és perelhető. A
tulajdonosok (1) bekezdés szerint megválasztott és a vadászati hatóságnál
nyilvántartásba vett - hatósági igazolással rendelkező - képviselője külön
meghatalmazás nélkül a vadászati közösség ügyeiben eljárva a vadászati közösség
nevében jogokat szerezhet, és kötelezettségeket vállalhat, képviseli a
vadászati közösséget a vadászati jog gyakorlásával, hasznosításával összefüggő
hatósági, illetve bírósági eljárásban és más szervek előtt, valamint harmadik
személyekkel szemben. A képviselet megszűnése esetén a tulajdonosok a 14. §-ban foglalt eljárás szerint kötelesek hatvan napon belül
új képviselőt választani.
(3) A
földtulajdonosok vadászati közössége - az (1) bekezdés szerinti módon - köteles
működési szabályzatot készíteni a vadászati jog gyakorlásának, hasznosításának
módjáról, feltételeiről, ideértve a képviselő elszámolási kötelezettségének,
valamint vadászati jog haszonbérbe adása esetén a haszonbérleti díj
elszámolásának rendjét is. A működési szabályzat elkészítésének részletes
szabályait a miniszter az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben
állapítja meg.
(5) A
vadászterület határának megállapítására irányuló - ide nem értve vadászterület
szétválasztására vagy vadászterületek egyesítésére, továbbá szomszédos
vadászterületek közös határának egyezséggel történő módosítására vonatkozó -
földtulajdonosi gyűlés legkorábban a vadgazdálkodási üzemterv érvényességének
lejártát megelőző egy évvel, legkésőbb a vadgazdálkodási üzemterv
érvényességének lejártát megelőző hatvan nappal hívható össze.
13. § (1) Társult vadászati jog esetén a
vadászati jog gyakorlásának minősül:
a) a
társult földtulajdonosok által az e törvényben előírt feltételekkel folytatott
vadászat;
b) a
vendégvadászat;
c) a
bérvadászat.
(2) Társult vadászati jog esetén a
vadászati jog hasznosításának minősül annak haszonbérbeadása.
(3) A 12.
§ szerinti kérdésekben hozott határozatot írásba kell foglalni. A határozatról
készült és két tanúval hitelesített okirat egy példányát a vadászati hatóságnak
nyilvántartásba vétel céljából az aláírást követő tizenöt napon belül meg kell
küldeni.
14. § (1) Társult vadászati jog esetén a
12. § szerinti kérdésekben való határozat meghozatalát a vadászterület
tulajdonosainak a 12. §-ban foglaltak szerint
számított egyharmada kezdeményezheti. A kezdeményezőnek a vadászati hatóság és
az érintett települések önkormányzata hirdetőtábláján legalább harminc napra
hirdetményt kell közzétennie, amelynek tartalmaznia kell a földtulajdonosok
gyűlésének helyét, idejét és napirendi pontjait, a képviselet szabályaira való
figyelmeztetést, továbbá a 12. § (1) bekezdésének b) pontja esetében a
kialakítandó vadászterület térképi megjelölését.
(4) Amennyiben az (1)-(2) bekezdés
alapján meghozott határozattal és a (3) bekezdés szerint tett jognyilatkozattal
a 12. §-ban
foglaltak szerint számított tulajdoni hányaduk alapján kisebbségben maradt,
vagy a határozathozatalban részt nem vett tulajdonosok nem értenek egyet,
a) önálló
vadászterület kialakítását vagy más vadászterülethez való csatlakozást
kezdeményezhetnek, feltéve, hogy a tulajdonukban levő terület természetben
összefüggő egységet alkot, és az e törvényben írt feltételeknek megfelel,
illetőleg
b) ha a
határozat az okszerű gazdálkodást sérti, a kisebbség vagy a határozathozatalban
részt nem vett tulajdonosok jogos érdekeinek lényeges sérelmével jár,
a
határozat annak meghozatalától számított harminc napon belül a bíróságnál megtámadható.
(6) A
képviselő köteles a kezéhez teljesített bevétellel, valamint költségeivel az
általa képviselt részére elszámolni.
15. § (1) A
vadászati jog haszonbérletére a Polgári Törvénykönyvnek a mezőgazdasági
haszonbérletre vonatkozó szabályait az e törvényben foglalt eltérésekkel kell
alkalmazni.
(2) A
mezőgazdasági földterület haszonbérbe adása csak a felek e törvényben írtaknak
megfelelő tartalmú megállapodása esetében jelenti egyben a vadászati jog
haszonbérbe adását is.
16. § (1) A
vadászati jog haszonbérlője lehet:
a) vadászjeggyel
rendelkező tagokból álló egyesület (a továbbiakban: vadásztársaság);
b) a
vadásztársaságok érdekképviseleti szerve;
c) a
mezőgazdasági, illetve erdőgazdálkodás ágazatba sorolt, Magyarországon
bejegyzett gazdasági társaság, szövetkezet, továbbá az erdőbirtokossági
társulat, feltéve, ha a vadászterület legalább 25%-át mezőgazdasági,
erdőgazdálkodási vagy természetvédelemmel összefüggő gazdasági tevékenység
céljából használja.
(3) A
vadászati jog haszonbérletére kötött szerződés megszűnésekor - a felek eltérő
megállapodásának hiányában - az új jogosult az okszerű gazdálkodás mértékéig
köteles megtéríteni a korábbi haszonbérlő által létesített vadgazdálkodási,
vadászati rendeltetésű létesítmények, berendezések ellenértékét. A
vadgazdálkodási, vadászati rendeltetésű létesítmények, berendezések körét a
miniszter az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben teszi közzé.
(4) A
vadászterület ismételt haszonbérbe adása esetén a haszonbérlőt e törvény
alapján előhaszonbérleti jog illeti meg. E törvénynek
az előhaszonbérletre vonatkozó rendelkezéseit azoknak
a jogosultaknak az esetében kell alkalmazni, akik a vadgazdálkodási üzemterv
lejártának napján érvényes haszonbérleti szerződéssel rendelkeznek, és az
újonnan kialakított vadászterületnek legalább a felét az előző üzemtervi
ciklusban is haszonbérelték. Az előhaszonbérleti jog
gyakorlására a Polgári Törvénykönyvnek az elővásárlási jogra vonatkozó
rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(5) A
(3) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni az állami tulajdonban levő,
vadászterületnek minősülő ingatlan vagyonkezelői szerződésének megszűnésekor
is.
17. § (1) A
haszonbérleti szerződésnek tartalmaznia kell:
a) becslés
alapján a haszonbérbe adás időpontjában a vadászterületen élő vadállomány faj-
és darabszámát;
b) a
vadászterületen található vadgazdálkodási és vadászati létesítmények leírását,
azok tulajdoni, illetőleg használati viszonyait, a létesítési, illetőleg
fenntartási költségek viselését;
c) a
haszonbérlő kötelezettségvállalását arról, hogy a haszonbérleti szerződés
időtartama alatt a vadállományt a jóváhagyott vadgazdálkodási üzemtervnek
megfelelő szinten tartja;
d) a
szerződésben foglaltak teljesítésének biztosítására szolgáló mellékkötelezettségek
vállalását;
e) a
haszonbérleti díj mértékét.
(2) A
haszonbérleti díj mértékét az adott vadászterület vadállományának
összetételére, a terület hasznosítási módjára tekintettel kell megállapítani.
(3) A
vadászati jog haszonbérletére kötött szerződést határozott időre, a
vadászterületre vonatkozó vadgazdálkodási üzemterv időtartamára kell megkötni.
(4) A
bérbeadó a vadászati jog haszonbérletére kötött szerződést azonnali hatállyal
felmondhatja, ha a haszonbérlő
a) a
haszonbérleti szerződésben vállalt, valamint az e törvényben írt
kötelezettségeit a teljesítésre megfelelő határidőt tartalmazó felszólítás
ellenére sem teljesíti, és ezáltal a vadászati jog
szakszerű hasznosítását a mező-, illetőleg erdőgazdálkodás, a mesterséges
vizekben folytatott halászat, valamint a természetvédelem érdekeit súlyosan
veszélyezteti;
b) a
vadászati jogot alhaszonbérletbe adja.
(5) Nem minősül a vadászati jog alhaszonbérletbe adásának a
vendégvadászat, valamint a bérvadászat.
18. § (1) A
vadászati jog haszonbérletére kötött szerződést annak aláírásától számított hatvan
napon belül - a vadgazdálkodási üzemtervvel együtt - a haszonbérlőnek a
vadászati hatósághoz jóváhagyásra be kell nyújtania. A kérelem benyújtása
egyidejűleg a haszonbérlő jogosultként történő nyilvántartásbavételi
kérelmének is minősül.
(2) A
vadászati jog haszonbérletére kötött szerződést a vadászati hatóság hagyja
jóvá. A vadászati hatóság a szerződés jóváhagyásával egyidejűleg határoz a
vadgazdálkodási üzemterv jóváhagyásáról, valamint a haszonbérlő jogosultként
történő nyilvántartásba vételéről is.
(3) A
(2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni a vadászati jog haszonbérletére
kötött szerződés módosításakor is.
(4) A
vadászati hatóság nem hagyja jóvá a vadászati jog haszonbérletére kötött
szerződést, amennyiben nem biztosított:
a) hogy
a vadászterületen egy vadászra legalább száz hektár vadászterület-hányad
jusson;
b) a
vadgazdálkodási üzemtervben foglaltak - ideértve annak természetvédelmi
előírásait is - végrehajtása, továbbá
c) hogy
a haszonbérleti díj mértékét nem a 17. § (2) bekezdésében foglaltak
figyelembevételével állapították meg.
(5) A
vadászati hatóság a (4) bekezdés a) pontja szerinti feltételtől
eltérhet, amennyiben a vadászati jog szakszerű gyakorlása vagy hasznosítása
egyébként biztosítható.
(6) A
vadászati jog haszonbérletével kapcsolatos vadászati hatósági határozat
bírósági felülvizsgálata során a Polgári perrendtartásnak a közigazgatási
perekre vonatkozó szabályai szerint eljáró bíróság a határozatot
megváltoztathatja.
A vadászterület határának megállapítása
19. § (1) A
vadászterület határát a kialakítandó vadászterület tulajdonosának - társult
vadászati jog esetén a kialakítandó vadászterület tulajdonosai képviselőjének -
kérelmére a vadászati hatóság határozatban állapítja meg.
(2) A
vadászterület határának megállapításánál figyelemmel kell lenni:
a) a
vadászterület rendeltetésére;
b) a
vadászterületté minősíthető föld tulajdoni, használati
viszonyaira;
c) a
vad mozgási körére, életfeltételeire, védelmére, valamint az élőhely ökológiai
adottságaira;
d) az
érintett földrészletek művelési ágára;
e) a
területen mező-, erdő- vagy vadgazdálkodási tevékenységet folytató szervezet
belső szervezeti felépítésére;
f) a
biztonságos vadászat lehetőségére;
g) az
erdőterv betartásának lehetőségére;
h) államhatár
esetében a szükséges védőtávolságra, továbbá arra, hogy
i) zárványterület
ne keletkezzen;
j) a
háromezer hektár vagy azt meghaladó természetvédelem alatt álló területek - a
védelmükhöz szükséges övezettel együtt - lehetőleg önálló vadászterületet
képezzenek;
k) a
háromezer hektárnál kisebb területű természetvédelem alatt álló területek
lehetőleg egy vadászterületre essenek.
(3) A
vadászati hatóság a vadászterület legkisebb kiterjedésétől - a (4) bekezdésben
foglalt eset kivételével - legfeljebb ötszáz hektárral eltérhet, amennyiben a
kialakítandó vadászterületen a vadászati jog szakszerű gyakorlása, illetőleg
hasznosítása egyébként biztosított.
20. § (1) A
vadászterület határának megállapítása - ide nem értve a vadászterület
szétválasztására, a vadászterületek egyesítésére és a szomszédos
vadászterületek közös határának egyezséggel történő módosítására vonatkozó
döntést - a vadgazdálkodási üzemterv időtartamára szól, és ezen időtartam alatt
köti a mindenkori földtulajdonosokat.
(2) A
vadászterület határának megváltoztatásakor - ideértve a vadászterületek
egyesítését, megosztását is - a vadászati hatóságnak egyidejűleg határoznia
kell a vadgazdálkodási üzemterv, valamint - a vadászati jog haszonbérbe adása
esetén - a haszonbérleti szerződés, jóváhagyásáról is.
(3) A
vadászati hatóság nem utasíthatja el a vadászterület határának megállapítására
irányuló kérelmet, ha
a) a
kérelemben javasolt határ megfelel az e törvényben írt feltételeknek, és
b) a
szomszédos vadászterülettel való érintkezés esetében az érintettek az e
törvényben írtaknak megfelelő tartalmú egyezséget kötnek.
20/A. § A vadászterület határának
megállapítására irányuló eljárásban hozott elsőfokú határozat ellen nem
nyújthat be fellebbezést az az ügyfél, aki az eljárás
megindításáról szóló szabályszerű értesítés ellenére az eljárásban nem vett
részt.
A vadászterület rendeltetésének megállapítása
21. § (1) A
vadászterület rendeltetése szerint
b) különleges
(2) A
vadászterület különleges rendeltetését a jogosult kérelmére a vadászati hatóság
határozatban állapítja meg, ha
a) azt
a vad génállományának megőrzése szükségessé teszi;
b) oktatási-kutatási
célból szükséges; valamint
c) a
természetvédelmi érdekek érvényesítése ezt szükségessé teszi.
(3) A
különleges rendeltetésű vadászterületen a vadászati jog gyakorlásával
kapcsolatos különleges feltételeket a határozat állapítja meg.
(4) A
vadászterület különleges rendeltetésének közérdekből történő megállapítását:
b) a
természetvédelemért felelős miniszter,
c) az
oktatásért felelős miniszter
a
tulajdonossal való előzetes egyeztetés után kezdeményezheti. A határozat
meghozatalára a (2)-(3) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.
(5) A
vadászterület közérdekből történő különleges rendeltetésű vadászterületté való
minősítéséből eredő többletköltség megtérítéséről az azt kezdeményező köteles
gondoskodni.
22. § (1) A
vadaskert a vadászterület gímszarvas, dámszarvas, őz, muflon, valamint
vaddisznó vadászati célú tartására, illetve tenyésztésére - kerítéssel
bekerített - része. Vadaskertbe csak szabad vadászterületről befogott, illetve
másik vadaskertből származó vad helyezhető ki. Vaddisznó vadaskertbe, a
vadászati hatóság külön engedélye alapján vadasparkból
vagy vadfarmról is kihelyezhető, amennyiben a vaddisznó egyedek fenotípusos és genotípusos megjelenése a faj jellemzőit
hordozzák. A vadaskertbe történő kihelyezést megelőzően a vaddisznó egyedeket -
a külön jogszabályban meghatározott módon - egyedi azonosításra alkalmas
füljelzővel kell ellátni.
(2) A
vadaskertben történő vadászat alkalmával e törvénynek - a vadaskert létesítését
engedélyező határozatban szereplő vadfajok esetén - a vadászati tilalmi időkre
és a vadászterület vadeltartó képességére vonatkozó előírásait nem kell
alkalmazni.
(3) A
vadászterület vadaskert létesítése céljából történő bekerítését a földterület
tulajdonosának, használójának előzetes hozzájárulásával, a jogosult kérelmére a
vadászati hatóság határozatban engedélyezi. A vadászati hatóságnak az engedélyt
a 24. § (2) bekezdésének a)-e) pontjában felsorolt feltételek meghatározásával kell kiadni.
(4) A
vadászterület engedély nélküli bekerítése a vadgazdálkodási szabályok
megsértésének minősül.
(5) A
vadászterület engedély nélküli bekerítése esetén a vadászterület bekerítését
engedélyező hatóság határoz a kerítés fennmaradásáról vagy annak lebontásáról.
A kerítés fennmaradásának engedélyezése nem mentesíti a jogosultat a
vadgazdálkodási szabályok megsértése miatti felelőssége alól.
(6) A
(3) bekezdésben foglalt feltételek teljesítését a vadászati hatóság évente
felülvizsgálja, és szükség szerint határoz az engedély visszavonásáról.
23. § A vadaskert kerítésének
fenntartásakor folyamatosan biztosítani kell, hogy a kerítéssel elzárt
területről az engedélyben meghatározott vad ne törhessen ki, illetve
hogy oda természetes úton ne jusson be. E feltételek teljesítésének felróható
okból való elmulasztása a vadgazdálkodási szabályok megsértésének minősül.
24. § (1) Vadaspark
a vadászterület kutatási, oktatási és bemutatási célból arra alkalmas vadászati
rendeltetésű kerítéssel bekerített területe.
(2) A
vadászterület vadaspark létesítése céljából történő
bekerítését az érintett földterület tulajdonosának, jogszerű használójának
előzetes hozzájárulásával, a jogosult kérelmére a vadászati hatóság
engedélyezi. A határozatban meg kell határozni:
a) a
telepíthető, illetőleg a fenntartható vadfajt, valamint annak darabszámát;
b) a
vad tartásával kapcsolatos állat-egészségügyi feltételeket;
c) erdő
esetében az erdő védelmével, valamint az erdei haszonvételek gyakorlásával
kapcsolatos feltételeket;
d) természetvédelem
alatt álló terület esetében a terület védelmével kapcsolatos feltételeket;
e) a
vad tartásával kapcsolatos egyéb feltételeket.
(3) A
(2) bekezdésben foglalt feltételek teljesítését a vadászati hatóság évente
felülvizsgálja, és szükség szerint határoz az engedély visszavonásáról.
25. § (1) A vadaspark bekerítésénél, a kerítés fenntartásánál a 22-23.
§-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
(2) Vadasparkban
vadászni csak a vadászati hatóság külön engedélyével szabad. A vadászati
hatóság - amennyiben az engedélyben szereplő vadlétszám és ivararány másképp
nem állítható helyre - kérelemre vagy hivatalból vadállomány-szabályozó
vadászatot rendelhet el.
25/A. § (1)
A vadfarm vadászterületen vagy vadászterületnek nem
minősülő földterületen vad élelmiszer előállítása céljából történő tartására
szolgáló létesítmény.
(2) Vadfarm létesítését a vadászati
hatóság engedélyezi. Nem létesíthető vadfarm védett természeti területen.
Vadfarm létesítése és működtetése során a 22. § (4)-(5) bekezdésében, a 23. §-ban, valamint a 24. § (2)-(3)
bekezdésében foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
A vadászterületek nyilvántartása
26. § A
vadászati hatóság a vadászterületekről nyilvántartást vezet. A nyilvántartás
tartalmazza:
a) a
vadászterület azonosítására alkalmas adatokat;
b) a
vadállományra vonatkozó becslési, elejtési és trófeabírálati adatokat;
c) a
vadászterületet érintő hatósági határozatokat;
d) a
vadaskertre, valamint a vadasparkra vonatkozó
adatokat.
A vadászati jog kényszerhasznosítása
27. § (1) Amennyiben a vadászterületnek
minősülő föld tulajdonosa, illetőleg a vadászatra jogosult a 10., 12. és 13. §-okban előírt
önálló vagy társult vadászati jog gyakorlási vagy hasznosítási
kötelezettségének a vadászati hatóság felszólítását követően sem tesz eleget,
vagy a 28-30. §-okban a vad- és élőhelyének védelmére
előírt kötelezettségeit megszegi, és ezáltal az adott
vadászterület vadlétszámának, nem vadászható állatfaj egyedének és más élő
szervezetnek - beleértve a természetvédelmi oltalom alatt álló élő
szervezeteket is - a fennmaradását közvetlenül vagy súlyosan sérti, illetve
veszélyezteti a vadászati hatóság - a vad- és élőhelyének védelme, valamint a
vadkárok megelőzése érdekében - az érintett tulajdonos költségére határozatában
a) megállapítja
a vadászterület határát,
b) a (3) bekezdésben foglaltak
figyelembevételével elrendeli, hogy a vadászterületnek minősülő földterület
tulajdonosa, illetve - társult vadászati jog esetén - tulajdonosainak közössége
a vadászati jog haszonbérbe adásáról a vadászati hatóság által nyilvánosan
meghirdetett pályázat alapján kiválasztott haszonbérlővel a vadászati hatóság
által megállapított határidőig kössön szerződést, amely határidő elmulasztása
esetén a haszonbérleti szerződést a vadászati hatóság az érintett tulajdonos,
illetve - társult vadászati jog esetén - a tulajdonosok közössége törvényes
képviselőjeként köti meg,
c) megállapítja
a vadászterület vadgazdálkodási üzemtervét,
d) megállapítja
a vadászterület éves vadgazdálkodási tervét,
e) gondoskodik
az időszerű vadgazdálkodási, illetőleg vadvédelmi munkálatok elvégzéséről,
f) hatósági
vadászatot rendel el,
g) korlátozza,
felfüggeszti, vagy megtiltja a vadászatra jogosult
vadgazdálkodási és vadászati tevékenységének részét vagy egészét
[az a)-g)
pontokban foglaltak a továbbiakban együtt: a vadászati jog
kényszerhasznosítása].
(2) Ha az (1) bekezdés a)-e) pontjai
szerinti kérdésekben a vadgazdálkodási üzemterv hatályának megszűnését megelőző
hatvanadik napig az érintett tulajdonosok érvényes határozatot nem hoznak, a
vadászati hatóság bármelyik tulajdonos kérelmére elrendelheti a vadászati jog
kényszerhasznosítását.
(3) A
vadászati jog (1) bekezdés b) pontja szerinti haszonbérbe adása esetén:
a) a
haszonbérleti szerződést határozott időre, a vadászterületre vonatkozó
vadgazdálkodási üzemterv hatályának megszűnéséig kell megkötni,
b) a
vadászati hatóságnak az az ügyintézője, aki az
érintett tulajdonos, illetve tulajdonosok közössége törvényes képviselőjeként a
haszonbérleti szerződést megkötötte, a vadászati hatóság által pályázat alapján
kiválasztott haszonbérlő, illetve vadászatra jogosult ügyében nem gyakorolhat
hatósági jogkört,
c) a
haszonbérleti szerződés megkötésében eljáró vadászati hatóság mindaddig
gyakorolja a törvényes képviseletből adódó jogait, ameddig a föld tulajdonosa,
illetve a tulajdonosok közössége eleget nem tesz a 10. § (2) bekezdésében,
illetve a 13. § (3) bekezdésében foglalt kötelezettségének.
(4) A
(3) bekezdés c) pontja szerinti esetben a kijelölt vadászati hatóság
határozatában rendelkezik az eljáró vadászati hatóság törvényes képviseletének
megszűnéséről. A törvényes képviselet megszűnésével egyidejűleg e vadászati
hatóság köteles a föld tulajdonosa, illetve a tulajdonosok közössége felé
elszámolni.
(5) A
vadászati jog kényszerhasznosítása során az eljáró hatóságnak biztosítania
kell, hogy a vadállomány, valamint a vadkárral érintett vagyon védelme a
földtulajdonos rendelkezési jogát csak az intézkedés mértékével arányosan
korlátozza.
(6) A
vadászati jog gyakorlására vagy hasznosítására kötelező, valamint a vadászati
jog kényszerhasznosítását elrendelő hatósági határozatot nyilvánosan is közzé
kell tenni.
(7) A
hatósági vadászat során az elejtett vad, illetve annak trófeája értékesítéséről
a vadászati hatóság gondoskodik, a föld tulajdonosa, illetve a jogosult csak a
felmerült költségeket - ideértve a vadgazdálkodás költségeit - meghaladó
részére tarthat igényt.
28. § (1) A
vadászatra jogosult nem veszélyeztetheti a nem vadászható állatfajok, az élő
szervezetek, valamint a vadászterületre meghatározott legkisebb vadlétszám
fennmaradását.
(2) A
vadászaton kívül a vad nyugalmát mindenki köteles megóvni. Tilos vadászaton
kívül a vad fennmaradását bármilyen módon veszélyeztetni.
(3) A
vad védelme érdekében tilos a vad búvó-, lakó-, és táplálkozási, valamint szaporodási
vagy költési helyét zavarni. Nem minősül zavarásnak az okszerű mező- és
erdőgazdálkodással összefüggő tevékenység, ideértve a halastavak lehalászását
is.
(4) Ha a törvény másként nem
rendelkezik, tilos
a) a
madárfajok fészkének és fészkelésének zavarása, megrongálása vagy elpusztítása,
b) a
vadászható madárfajok tojásainak természetből való gyűjtése, valamint az így
gyűjtött tojások birtoklása még üres állapotban is,
c) az
emlősök kotorékainak és egyéb zárt búvóhelyek füstképzéssel történő zavarása,
illetve elgázosítása.
(6) A
vadászati hatóság a külön jogszabályban meghatározott, az Európai Unió jogi
aktusa által védelemben részesített vadászható vadfajnak (a továbbiakban:
közösségi jelentőségű vadászható vadfaj) nem minősülő vadászható vadfaj
vonatkozásában a (4) bekezdés c) pontjában szereplő tevékenységet a
38/A. § (1) bekezdésének a)-g) pontjában
felsorolt feltételeken kívül állat-egészségügyi, vadvédelmi, illetve
állományszabályozási okból engedélyezheti.
29. § (1) Tilos a vad kínzása. A vad
elejtése, elfogása nem járhat annak kínzásával.
(2) A
vadász köteles az általa sebzett vagy az egyébként súlyosan beteg vadat annak
elejtése céljából felkutatni. A vadat - kímélete érdekében - gyors és azonnali
halált okozó lövéssel kell elejteni.
30. § (1) A vadat
elejteni, elfogni kizárólag a törvényben meghatározott módon szabad. Tilos a
vadat a vonatkozó közösségi rendeletben foglalt csapdázási módszerrel, valamint
méreg alkalmazásával elfogni, illetve elpusztítani.
(2) A
vadászati hatóság - közösségi jelentőségű vadászható vadfaj vonatkozásában a
38/A. § (1)-(3) bekezdésében foglaltak szerint, más vadfaj vonatkozásában
állat-egészségügyi, vadvédelmi, illetve állományszabályozási okból is - a
mérgező hatású anyagok használatára vonatkozó külön jogszabályok
figyelembevételével engedélyezheti szelektív méreg alkalmazását.
(3) A vadászterületen a vadász a
vadállomány védelme érdekében - a vad elfogására, elejtésére megengedett
vadászati eszközzel - elfoghatja
vagy elejtheti
a) a vadat űző kutyát, ha a vad sérelme másként nem hárítható el,
illetve
b) fertőzés
továbbterjedése vagy másként el nem hárítható támadás megakadályozása céljából
a kutyát vagy macskát, ha a tulajdonosának felderítésére nincs közvetlen
lehetőség.
(4) A
(3) bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak a felismerhető jellel ellátott,
rendeltetésüknek megfelelően alkalmazott vadászkutyára, valamint a vakvezető
kutyára.
31. § (1) Vadászterületen vadgazdálkodási,
vadászati létesítmény a föld használójának előzetes hozzájárulásával
létesíthető.
(3) A
védett természeti területen vadgazdálkodási, vadászati létesítmény a
természetvédelmi hatóság engedélyével létesíthető.
32. § (1) Mesterséges apróvad-tenyésztési
tevékenység folytatásához, vad zárttéri tartásához, vad vadászterületek közötti
szállításához, valamint vad vadászterületre történő kiengedéséhez a vadászati
hatóság engedélye szükséges.
(2) A
mesterséges vadtenyésztési tevékenység engedély nélküli folytatása, továbbá a
vad engedély nélküli vagy az engedélyben foglaltaktól eltérő zárttéri tartása,
vad vadászterületek közötti engedély nélküli szállítása, vad vadászterületre
engedély nélküli kihelyezése a vadgazdálkodási szabályok megsértésének minősül.
(4) Nagyvadat zárt térben - az
állatkertben történő tartás kivételével - csak vadaskertben, vadasparkban, valamint vadfarmon
lehet tartani.
33. § (1) Vadászterületre csak olyan vad
helyezhető ki, amely megfelelő állat-egészségügyi igazolással
rendelkezik, és ennek alapján a természeti környezetben élő állatfajoknak a
telepített vad által történő állatbetegségekkel való fertőzése kizárható.
(2) A
vadászterületen Magyarország állatföldrajzi környezetében nem honos állatfaj
vadászati célú telepítését a vadászati hatóság engedélyezi.
A jogosult vad- és élőhelyvédelmi feladatai
34. § (1) A
jogosult köteles a vadászterületén élő vadállományt, annak biológiai
sokféleségét fenntartani, valamint a vad és élőhelyének őrzéséről gondoskodni.
(2) A
jogosult köteles nem zárt vadászterületén a vadállomány tömeges pusztulásának
megelőzése, mentése érdekében, vadaskertjében, vadasparkjában
a vadállomány fenntartásának érdekében a vad életfeltételeihez szükséges
megfelelő minőségű takarmánymennyiségről és a vadnak ivóvízzel való ellátásáról
gondoskodni.
(3) A jogosult a föld
tulajdonosának, használójának előzetes hozzájárulásával a vad és élőhelyének védelmét szolgáló létesítményeket,
berendezéseket állíthat fel.
35. § (1) A
jogosult köteles megtenni mindazokat az intézkedéseket, amelyek a vadállománynak
az állatbetegségektől való megóvása, a beteg vad gyógyítása, az állatbetegségek
megszüntetése és terjedésének megakadályozása érdekében szükségesek.
(2) A
jogosult az (1) bekezdésben foglaltak végrehajtása érdekében köteles:
a) a
fertőző állatbetegség gyanúját vagy fellépését, valamint a vadállományban
tapasztalható jelentősebb elhullást,
b) a
növényvédő szer által a vadban okozott károsodást vagy annak gyanúját
az
élelmiszerlánc-felügyeleti szervnek haladéktalanul jelenteni.
37. § (1) A vad
és élőhelyének védelme érdekében tilos vadászni:
a) tiltott
vadászati eszközzel;
b) tiltott
vadászati módon;
c) vadászati
tilalmi időben;
d) vadászati
kíméleti területen;
e) vadászati
tilalom hatósági elrendelése esetén.
(2) A
külön jogszabály szerint meghatározott vizes területeken és azok védősávjában
az ólomsörét használata vízivadvadászat során tilos.
Amennyiben védősáv nem kerül kijelölésre, a vizes terület határterületén a
vadászat oly módon folytatható, hogy a tilalommal érintett területre a kilőtt
ólomsörét ne hulljon vissza.
Vadászati idény és vadászati tilalmi idő
38. § (1) A
vadászati év az év március hónap első napján kezdődik és a következő év február
hónap utolsó napjáig tart. A vadászati idény az a naptári időszak, amely a
vadászati éven belül kijelöli az egyes vadfajok vadászatának idejét (a
továbbiakban: vadászati idény). A vadászati idényt a miniszter a
természetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben
rendeletben állapítja meg.
(2) A
vadászati idényen kívüli időszak (a továbbiakban: vadászati tilalmi idő) alatt
- a (3) bekezdés b) pontjában foglalt esetek kivételével - a vadfajt
kímélni kell. Azt a vadfajt, amelyre a miniszter vadászati idényt nem állapít
meg, a vadászati éven belül kímélni kell.
(3) A
vadászati hatóság - közösségi jelentőségű vadászható vadfaj vonatkozásában a
38/A. § (1)-(3) bekezdésében foglaltak szerint -
a) vad-,
illetve állományvédelmi okból a vadászati idényen belül meghatározott
vadászterületeken korlátozhatja vagy megtilthatja egy
vagy több vadfaj vadászatát;
b) meghatározott
vadfaj esetén vadászati tilalmi időben vadászatot engedélyezhet vagy vadászatra kötelezheti a vadászatra jogosultat.
(4) A
vadászható madárfajok egyedeire, a fészekrakás és fiókanevelés időszakában,
illetve a szaporodási időszakban - vonuló fajok esetében a fiókanevelési
területükre történő visszatérésük során is - tilos vadászni.
38/A. § (1)
Amennyiben nincs más kielégítő megoldás és az érintett vadászható vadfajok
állományának a (6) bekezdésben meghatározott kedvező védelmi helyzete nem
sérül, közösségi jelentőségű vadászható vadfaj vonatkozásában a vadászati
hatóság a szükséges mértékben és módon a 28. § (4) bekezdésében, a 30. § (2)
bekezdésében, a 38. § (3) bekezdésében és a 39. § (3) bekezdésében foglalt
tevékenységeket a következő - madárfaj esetében csak az a)-f) pontban szereplő - okból engedélyezheti, illetve
rendelheti el:
a) közegészségügyi,
illetve közbiztonsági okból,
b) a
légi közlekedés biztonsága érdekében,
c) a
növényi kultúrák, a termés, az állatállomány, az erdők, a halállományok, a
vizek súlyos károsodásának megelőzése érdekében,
d) kutatás
és oktatás, állományfeljavítás, visszatelepítés és az ezekhez szükséges
tenyésztés céljából,
e) egyes
vadászható madárfajok - az érintett állomány nagyságához mérten - kisszámú
szelektív befogásának, tartásának, illetve hasznosításának érdekében,
f) a
vadon élő állatok és növények, valamint a természetes élőhelyek védelme
érdekében, vagy
g) más
kiemelkedően fontos társadalmi, gazdasági közérdek, valamint a köz- és
magántulajdon súlyos károsodástól való megóvása érdekében.
(2) Az (1) bekezdés szerinti hatósági
döntésben meg kell határozni:
a) a
vadfajt és az egyedek számát,
b) a
befogás vagy elejtés módját, eszközeit,
c) azt
a területet, amelyen a tevékenység gyakorolható,
d) a
tevékenység időtartamát, és
e) a
tevékenység vadászati hatóság általi ellenőrzésének módját.
(3) A
vadászati hatóság az engedélyes (kötelezett) részére a tevékenység
végrehajtásáról jelentéstételi kötelezettséget ír elő.
(4) A
vadászati hatóság az (1) bekezdés alapján végzett tevékenység lefolyásáról és
eredményéről
a) a
vadászható madárfajok esetében évente;
b) az a)
pont alá nem tartozó többi közösségi jelentőségű vadászható vadfaj esetében
kétévente a miniszter által átadott adatok alapján a természetvédelemért
felelős miniszter útján
jelentést
küld az Európai Bizottság részére.
39. § (1) A
vadászati hatóság a vadászterületet vagy a vadászterület meghatározott részét
vadászati kíméleti területnek minősítheti
a) amennyiben
a vad és élőhelyének védelme másként nem biztosítható;
b) a vízivad fészkelésének és vonulásának területén;
c) a halastó
vagy a természetes víz területét a lehalászás idejére.
(3) A
vadászati kíméleti területen a tilalom feloldásáig tilos vadászni. Közösségi
jelentőségű vadászható vadfaj vonatkozásában a 38/A. §
(1)-(3) bekezdésében foglaltak szerint, más vadfaj esetében
ha a vadkár másként nem hárítható el, a vadászati hatóság a vadászati kíméleti
területen is engedélyezheti a vadászatot.
A vadgazdálkodási tevékenység tervszerűsége
40. § E törvény alkalmazásában
vadgazdálkodásnak minősül a vadállomány és az élőhelyének - ideértve a
biológiai életközösséget is - védelmével, a vadállomány szabályozásával
kapcsolatos tevékenység.
41. § (1) A
vadállomány és élőhelye védelmének, fennmaradásuk hosszú távon való
biztosítása, a gazdálkodói érdek, továbbá a vadászterületen folytatott
gazdálkodási tevékenységek közötti összhang megteremtése, védett természeti
területen a természetvédelmi célok megvalósítása, továbbá a vadászati jog
szakszerű gyakorlása, hasznosítása érdekében tervszerű vadgazdálkodási
tevékenységet kell folytatni.
(2) A
vadgazdálkodási tevékenység tervszerűségét:
a) körzeti
vadgazdálkodási terv;
b) hosszú
távú vadgazdálkodási üzemterv;
c) éves
vadgazdálkodási terv
d) Országos
Vadgazdálkodási Adattár (a továbbiakban: Adattár) fenntartásával, valamint az
abban foglalt egyes adatok kötelező felhasználásával
42. § (1) A
körzeti vadgazdálkodási terv az e törvényben foglalt célok megvalósítását
szolgáló tíz évre szóló hosszú távú vadgazdálkodási előírás.
43. § (1) A
körzeti vadgazdálkodási terv az adott térségre vonatkozóan tartalmazza:
a) a
vad élőhelyének általános jellemzését;
b) az
egyes vadfajok állományának leírását;
c) a
vadállomány-szabályozás irányelveit, az egyes vadfajok szerint fenntartandó
legkisebb vadlétszámot (törzsállomány), valamint az élőhelyet még nem
veszélyeztető legmagasabb vadlétszámot;
d) a
körzeti trófeabírálat irányelveit;
e) a
védett természeti területen a természet- és tájvédelmi előírásokat.
(2) A
körzeti vadgazdálkodási terv erdőre vonatkozó egyes adatait a körzeti erdőterv
alapján kell megállapítani.
(3) A körzeti vadgazdálkodási terv
készítése során biztosítani kell, hogy a körzethez tartozó jogosultak a tervet
még annak kiadása előtt - a rájuk vonatkozó adatok vonatkozásában - megismerhessék és ahhoz javaslatokat
tegyenek. A körzeti vadgazdálkodási tervet az érintett jogosultak véleményének
kikérése után kell elkészíteni.
44. § (1) A
vadászati jogot a vadászterületre vonatkozóan a körzeti vadgazdálkodási terv
alapján elkészített - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - tíz évre szóló
vadgazdálkodási üzemterv előírásai szerint lehet gyakorolni vagy hasznosítani.
(2) A
körzeti vadgazdálkodási terv a vadgazdálkodási üzemterv hatályát az (1)
bekezdésben foglaltaknál rövidebb időtartamban is meghatározhatja, feltéve, ha
a vadászati jog szakszerű hasznosítása egyébként biztosítható. Amennyiben a
vadállomány védelme ezt különösen indokolttá teszi, a körzeti vadgazdálkodási
terv a vadgazdálkodási üzemterv hatályát az (1) bekezdésben foglaltakhoz képest
legfeljebb három évvel hosszabb időtartamban is előírhatja.
(3) A
vadgazdálkodási üzemterv elkészítése során figyelemmel kell lenni a
vadászterületen élő vadfajok genetikai értékének megőrzésére, továbbá a
vadállomány túlszaporodásából eredő károk megelőzésére.
(4) A
jogosult a vadgazdálkodási üzemterv elkészítéséről a körzeti vadgazdálkodási
tervnek az adott vadászterületre vonatkozó előírásai szerint köteles
gondoskodni.
(5) A
jogosult felel a vadgazdálkodási üzemtervben foglaltak végrehajtásáért.
45. § (1) A
vadgazdálkodási üzemterv tartalmazza:
a) a
vadászterület azonosító adatait;
b) az
élőhely általános jellemzését;
c) a
vadászterületen található vadállomány jellemzőit;
d) a
vadállomány-szabályozás helyi irányelveit;
e) a
vad takarmányozására, a vadföldgazdálkodásra
vonatkozó előírásokat;
f) a
vad és élőhelyének védelmével, továbbá a természet- és tájvédelemmel
kapcsolatos kötelezettségeket.
(2) A
vadgazdálkodási üzemtervet a vadászati hatóság hagyja jóvá.
46. § (1) A
vadgazdálkodási üzemterv előírásai akkor is hatályban maradnak, ha a jogosult
személyében változás következik be. Az új jogosult köteles a vadgazdálkodási
üzemtervben foglalt előírások végrehajtásáról gondoskodni.
(2) A
vadgazdálkodási üzemterv elkészítésének részletes szabályait a miniszter az e
törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben állapítja meg.
47. § (1) A
jogosult a vadgazdálkodási üzemterv alapján köteles legalább a tárgyév február
hónapjának tizenötödik napjáig a vadászterület éves vadgazdálkodási tervét
elkészíteni, és azt a vadászati hatósághoz jóváhagyás végett benyújtani.
(2) Az éves vadgazdálkodási terv
tartalmazza:
b) vadfajonként
az elejthető, elfogható vadlétszámot;
c) a
vadászterületen vadászat céljából szabadon engedhető mesterségesen tenyésztett
vad faját és darabszámát;
d) a
vad vagy a vadhús értékesítési, illetve vadászrészként történő juttatási
tervét;
e) a
vad takarmányozásával kapcsolatos feladatokat.
(3) Az éves vadgazdálkodási tervet a
vadászati hatóság hagyja jóvá.
(4) A
vadgazdálkodási terv elkészítésének részletes szabályait a miniszter az e
törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben állapítja meg.
Országos Vadgazdálkodási Adattár
48. § (1) A vadgazdálkodás,
a vad és élőhelye védelmének országos szintű szabályozása érdekében a miniszter
Adattárat tart fenn és működtet.
a) a
körzeti vadgazdálkodási tervek adatait;
b) a
vadászterületek azonosítására szolgáló adatokat;
c) a jogosultak
nevét (cégét), címét (székhelyét);
d) a
vadgazdálkodási üzemtervek adatait;
e) az
éves vadgazdálkodási tervek adatait;
f) vadfajonként
a vadállomány mennyiségében bekövetkezett változásokat;
49. § (1) A
vadgazdálkodásnak, a vad és élőhelye védelmének e törvény szerinti tervezése,
irányítása és ellenőrzése az Adattár adatainak felhasználásával történik.
(3) A
miniszter az adatgyűjtés alapján évenként tájékoztatót tesz közzé az ország
vadállományának helyzetéről.
50. § (1) Hivatásos vadász csak
vadászkamarai tag lehet.
(2) A
jogosult a vadgazdálkodási üzemtervben és az éves vadgazdálkodási tervben
foglaltak szakszerűségének biztosítása, továbbá a vad és élőhelyének védelme
érdekében vadászati szakszemélyzetként köteles a szakirányítási feladatok
ellátására vadászterületenként egy, illetve minden megkezdett háromezer hektár
után legalább egy, a külön jogszabályban meghatározott képesítéssel és
vadászlőfegyver tartási engedéllyel rendelkező, az Országos Magyar Vadászkamara
(a továbbiakban: kamara) által nyilvántartásba vett hivatásos vadász
igénybevételéről önállóan vagy más jogosulttal közösen gondoskodni.
(3) A
vadászati hatóság a (2) bekezdésben foglaltak alól - így különösen, ha a
vadászterület természeti adottságai ezt indokolják - felmentést adhat.
(4) A
vadászati hatóság, amennyiben a vad és élőhelyének szakszerű védelme ezt
különösen indokolttá teszi, felsőfokú végzettségű hivatásos vadász
igénybevételét is előírhatja, míg tízezer hektárt meghaladó vagy különleges
rendeltetésű vadászterület esetén felsőfokú végzettségű hivatásos vadász
igénybevétele kötelező.
51. § (1) A
hivatásos vadász a vadászati hatóság előtt a miniszter által az e törvény
felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott szövegű esküt tesz. Az
eskü letételét követően a vadászati hatóság a hivatásos vadászt nyilvántartásba
veszi, részére azonos sorszámú szolgálati igazolványt és jelvényt és
hitelesített szolgálati naplót ad át.
(3) A
hivatásos vadászok nevét, szolgálati igazolványuk számát, valamint szolgálati
helyüket kétévenként a minisztérium hivatalos lapjában közzé kell tenni.
52. § (1) A
jogosult köteles a hivatásos vadász alkalmazását, azt megelőzően legalább
tizenöt nappal - a szolgálati hely megjelölésével - a vadászati hatóságnak nyilvántartásbavétel céljából bejelenteni.
(2) Amennyiben a jogosult a
hivatásos vadász alkalmazására vonatkozó kötelezettségének a vadászati hatóság
felhívására nem vagy nem a törvényben foglalt feltételek szerint tesz eleget, a
vadászati hatóság a hivatásos vadász alkalmazásáig felfüggesztheti a jogosult
vadászterületén a vadászatot, továbbá a szükséges munkálatokat a jogosult
költségére és felelősségére elvégeztetheti.
53. § (1) A
hivatásos vadász a vadászati jog szakszerű gyakorlásának, illetőleg
hasznosításának biztosítása érdekében:
a) szakmailag
elősegíti a vadgazdálkodási üzemtervben és az éves vadgazdálkodási tervben
foglalt előírások teljesítését;
b) ellátja
a vadállomány és élőhelyének védelmével kapcsolatos szakfeladatokat;
c) közreműködik
a vadászat rendjének, valamint a vadászetikai szabályok megtartásában;
d) köteles
az a)-c) pontokkal kapcsolatos
megállapításait, intézkedéseit a szolgálati naplóban rögzíteni.
(2) A
vadászati hatóság - kérelemre vagy hivatalból - legfeljebb egy évre bevonhatja
a hivatásos vadász szolgálati igazolványát, jelvényét és szolgálati naplóját,
ha a hivatásos vadász az (1) bekezdés szerinti feladatainak ellátásával
kapcsolatos kötelezettségeit megszegi.
54. § (1) A
hivatásos vadász - amennyiben megfelel a külön jogszabályban írt egyéb
feltételeknek - a vadászatra jogosult megbízása alapján, a vad, valamint élőhelyének
védelme érdekében a vadászterületen és a közforgalom előtt elzárt magánutakon
jogosult, illetve köteles:
a) azt
a személyt, aki a vadászterületen tartózkodik és a
vadállományt veszélyezteti, személyazonosságának igazolására, a jogellenes
cselekmény abbahagyására, illetőleg a vadászterület elhagyására felszólítani;
b) a
vadászterületen vagy annak közvetlen közelében tartózkodó személyt a birtokában
levő vad, vadhús, szárnyas vad tojása, illetőleg a trófea birtoklása
jogosultságának igazolására felszólítani, igazolás hiányában pedig a terméket
elismervény ellenében visszatartani;
c) vadvédelmi
bírság fizetésének alapjául szolgáló cselekmény alapos gyanúja esetén a
személyt a személyazonosságának igazolására felszólítani, a járművet
átvizsgálni, az elkövetésül használt eszközöket - ideértve a járművet is -
elismervény ellenében visszatartani, továbbá a hatáskörrel rendelkező
hatóságnál eljárást kezdeményezni.
(3) A
hivatásos vadász egyenruha viselésére, valamint - a külön jogszabályban
meghatározott feltételekkel - szolgálati vadász- és maroklőfegyver-, továbbá
könnygázszóró használatára jogosult. A hivatásos vadász a szolgálati
maroklőfegyverét - a jogos önvédelmen túl - csak a sebzett szarvas, dám,
muflon, őz és a vaddisznó elejtésére használhatja. A hivatásos vadász nagyvad utánkeresése során a kegyelemlövéshez legalább
(4) A
hivatásos vadász feladatának ellátása alkalmával köteles ruházatán a szolgálati
jelvényt viselni, továbbá az erre irányuló külön felhívás nélkül a szolgálati
igazolvánnyal magát igazolni.
55. § A
feladatát ellátó, e törvény szerint alkalmazott hivatásos vadászt a Büntető
Törvénykönyv 230. §-ának c) pontjában
meghatározott, közfeladatokat ellátó polgári őrt a Büntető Törvénykönyv 229. §-a szerinti büntetőjogi védelem illeti meg.
56. § (1) Vadászat a vadnak az e
törvényben engedélyezett eszközzel, vagy ragadozó madárral és engedélyezett
módon vadász által, vadászterületen történő elejtésére, vagy elfogására
irányuló tevékenység.
(2) A
jogosult a föld tulajdonosának, használójának hozzájárulásával a vadászathoz
szükséges létesítményeket állíthat fel.
(3) A
föld használójával előzetesen egyeztetett vadkárelhárító vadászat kivételével
tilos vadászni július hónap első napjától a szüret befejezéséig a
szőlőültetvény, valamint a gyümölcsös területén.
57. § (1) A
jogosult vadászterületén évente az éves vadgazdálkodási tervben meghatározott
fajú és darabszámú vadat ejthet, illetőleg foghat el. A vadászati hatóság az
éves vadgazdálkodási tervben meghatározott darabszámú, az elejtett vad
megjelölésére alkalmas, sorszámmal ellátott azonosítót (a továbbiakban: azonosítójel) bocsát a jogosult részére.
(2) A
vadász a jogosult által rendelkezésére bocsátott azonosítójellel
köteles a gímszarvast, a dámszarvast, a muflont, a vaddisznót és az őzet - a
vad elejtését, elfogását követően haladéktalanul - megjelölni. A jogosult az
azonosítóval ellátott vad feletti rendelkezési jogot csak azt követően szerzi
meg, ha a vadász az elejtett vad azonosítójának sorszámát, fácán és nyúl
elejtése esetén az elejtett vad darabszámát az egyéni lőjegyzékbe,
ragadozó madárral vadászó az egyéni zsákmányjegyzékbe (a továbbiakban együtt:
egyéni lőjegyzék) is bevezeti.
(3) A
vad jelölésének szabályait a miniszter az e törvény felhatalmazása alapján
kiadott rendeletben állapítja meg.
58. § (1) A
jogosult - a vadászat formájától függetlenül - köteles a vadászat lefolyásának
utólagos ellenőrzésére alkalmas napló (a továbbiakban: vadászati napló)
vezetéséről gondoskodni.
(2) A
jogosult a vadászat befejezését követően köteles az elejtett vadról
nyilvántartást vezetni (a továbbiakban: teríték-nyilvántartás).
(3) Az elfogott
vad nyilvántartására a teríték-nyilvántartás szabályait kell alkalmazni.
(4) A
vadászati napló és a teríték-nyilvántartás vezetését a vadászati hatóság
ellenőrzi.
(5) A
vadászati napló és a teríték-nyilvántartás vezetésének részletes szabályait a
miniszter az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben állapítja
meg.
59. § Vadász az a személy lehet, aki
rendelkezik:
a) vadászjeggyel
vagy vadászati engedéllyel;
b) vadászlőfegyver-tartási
engedéllyel;
c) a
ragadozó madárral vadászó vadász esetén a természetvédelmi hatóság által
ragadozó madár tartására kiadott engedéllyel;
A vadászjegy és a vadászati engedély
60. § (1) Vadászjegyet kérelemre az a
magyarországi állandó lakóhellyel rendelkező tizennyolcadik életévét betöltött
személy kaphat, aki
a) eredményes
vadászvizsgát tett;
b) nem
áll vadászjegyet visszavonó határozat hatálya alatt; továbbá
c) a
vadászat során másnak okozott károk fedezetére szolgáló érvényes vadászati
felelősségbiztosítással rendelkezik.
(2) A
vadászjegyet és a névre szóló új, hitelesített egyéni lőjegyzéket
a kamara a korábban kiadott egyéni lőjegyzék
bevonását követően állítja ki.
(3) A
vadászjegy csak az egyéni lőjegyzék bemutatását
követően hosszabbítható meg.
(4) A
hivatásos vadász vadászjegyét az eskü letételét követően kell kiállítani.
61. § (1) A
vadászjegy a Magyar Köztársaság területén jogosít vadászatra.
(2) A
vadászjegyet a kamara öt évre állítja ki azzal, hogy azt évente érvényesíteni
kell.
(3) A
vadászjegy kiállításakor, illetőleg érvényesítésekor a miniszter által az e
törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben megállapított összegű díjat
kell fizetni.
(4) A
vadászjegy kiállításának részletes szabályait a miniszter az e törvény
felhatalmazása alapján kiadott rendeletben állapítja meg.
62. § (1) A
magyarországi állandó lakóhellyel nem rendelkező tizennyolcadik életévét
betöltött személy kérelemre akkor kaphat vadászati engedélyt, ha nem áll
vadászati engedélyt visszavonó határozat hatálya alatt, továbbá rendelkezik:
a) bérvadászati
szerződéssel vagy vendégvadászati meghívással;
b) vadászlőfegyver-,
vagy ragadozó madár behozatali engedéllyel, vagy
c) állandó
lakóhelyének joga szerint megkövetelt vadászlőfegyver-, vagy ragadozó madár tartási engedéllyel, továbbá
d) a
vadászat során másnak okozott károk fedezetére szolgáló érvényes vadászati
felelősségbiztosítással.
(2) A
vadászati engedélyt a vadászati hatóság akkor állítja ki, ha a kérelmező az (1)
bekezdés a) és d) pontja szerinti igazolásokat előzetesen
bemutatja.
63. § (1) A
vadászati engedély az abban megjelölt jogosult vadászterületén jogosít
vadászatra.
(2) A
vadászati engedélyt a vadászati hatóság legfeljebb egy évre állítja ki.
(3) A
vadászati engedély kiadásakor a miniszter által az e törvény felhatalmazása
alapján kiadott rendeletben megállapított összegű díjat kell fizetni.
(4) A
vadászati engedély kiállításának részletes szabályait a miniszter az e törvény
felhatalmazása alapján kiadott rendeletben állapítja meg.
a) a
vadászjegyet vagy a vadászati engedélyt (a továbbiakban együtt: engedély),
b) az
egyéni lőjegyzéket,
c) az
e törvényben írt vadfaj vadászata esetén az azonosítójelet,
továbbá
d) a
vadászlőfegyver-tartási engedélyt, vagy ragadozó madárral való vadászatra
jogosító engedélyt
a
vadászat alkalmával köteles állandóan magánál tartani, és azt a jogosult, a
hivatásos vadász, a vadászati hatóság, a rendőri szerv, valamint a
természetvédelmi hatóság felhívására bemutatni.
65. § (1) A
vadászati hatóság az engedélyt az elkövetett cselekmény súlyától függően három
hónaptól öt évig terjedő időtartamra visszavonja attól a vadásztól:
a) akinek
vadászlőfegyver vagy ragadozó madár tartására szolgáló engedélyét a hatáskörrel
rendelkező hatóság jogerősen visszavonta;
c) aki
a másnak okozott károk fedezetére szolgáló érvényes vadászati
felelősségbiztosítással nem rendelkezik;
d) akivel
szemben vadvédelmi bírságot szabtak ki.
(2) A
vadászati hatóság az engedélyt
a) meghatározott
feltétel teljesítéséig visszavonhatja attól a vadásztól, aki az engedély
feltételeinek az engedély lejártáig bekövetkezett változás miatt nem tud eleget
tenni.
(4) A
vadászati hatóság az (1)-(2) bekezdésben foglaltak alapján hozott vadászjegy
visszavonásáról rendelkező határozata végrehajtásáról - nem kamarai tagok
esetén is - az Országos Magyar Vadászkamara területi szervezete intézkedik.
(5) A
vadászjegy egy évnél hosszabb időtartamra történt visszavonása esetén csak a
vadászvizsga újbóli letétele után adható ismételten vadászjegy.
66. § (1) Vadászvizsgát (a továbbiakban:
vizsga) kizárólag a kamara által megbízott, legalább három főből álló bizottság
(a továbbiakban: bizottság) előtt lehet tenni. A bizottság egyik tagja a
miniszter által kijelölt személy. A bizottság munkájában való részvételre csak
felsőfokú vadgazdálkodási képesítéssel rendelkező személy kérhető fel.
(2) A
vizsga a vadászati jog gyakorlásával, hasznosításával, továbbá a
természetvédelemmel kapcsolatos elméleti ismeretekből, valamint - kivéve a
kizárólag vadászíjjal, illetve ragadozó madárral vadászókat - sörétes és golyós
lőfegyverrel történő gyakorlati vadászlövészetből áll. Az íjjal vadászók
gyakorlati vadászíjász, a ragadozó madárral vadászók gyakorlati solymász
vizsgát tesznek.
(3) A
vizsga részletes tartalmi feltételeit, valamint a vizsgaszabályzatot a
kamarával egyeztetve a miniszter az e törvény felhatalmazása alapján kiadott
rendeletben állapítja meg.
(4) A
vizsgának megfelelő szakirányú képesítés és képzettség jegyzékét a miniszter az
e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben állapítja meg.
(5) A
vizsga letételekor a miniszter által az e törvény felhatalmazása alapján
kiadott rendeletben megállapított összegű díjat kell fizetni.
67. § (1) Vadat csak vadászati célra
engedélyezett - legalább negyvenöt centiméter csőhosszúságú -
vadászlőfegyverrel lehet elejteni.
(2) Vadászíjjal történő vadászat
esetében gímszarvast, dámszarvast, muflont, vaddisznót és őzet kizárólag 222,7 newton húzóerőt meghaladó
vadászíjjal és arra alkalmas vadászvesszővel lehet elejteni.
(3) Vadat elfogni az e célra
szolgáló hálóval, befogó karámmal, altató-, bénítólövedékes
fegyverrel, valamint a vonatkozó közösségi rendeletben nem tiltott, illetve
megengedett csapdázási módszerrel lehet.
(4) Altató-, bénítólövedékes fegyvert csak a
vadászati hatóság előzetes engedélyével, erre képesített vadász használhat.
(5) A
vadászat alkalmával - az azt alkalmazó felelősségére - a vad keresésére,
felkutatására csak olyan vadászkutya alkalmazható, amelyet igazoltan vadászatra
képeztek. A vadászkutya fajtacsoport tenyésztésének, nyilvántartásának,
teljesítményvizsgálatának és használatának részletes szabályait a miniszter az
e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben állapítja meg.
(6) A
vadászatra jogosult köteles a vadászat alkalmával a vadászterület jellegének
megfelelő, vadászatra kiképzett vadászkutyáról gondoskodni.
68. § (1) E törvény alkalmazásában tiltott
vadászati eszköznek minősül:
a) a
mérgezett hegyű és robbanó fejű nyílvessző;
b) a
számszeríj;
c) az
e törvény előírásainak meg nem felelő vadászíj, illetve nyílvessző;
d) a
lőfegyverre szerelt hangtompító eszköz;
e) a gímszarvasra,
dámszarvasra, muflonra, valamint őzre történő vadászat esetén a sörétes
vadászlőfegyver;
f) a
hurok, horog, madárlép, verem;
g) a
működése vagy felhasználása körülményei folytán nem szelektív háló.
(2) A
hivatásos vadász munkaköri feladatainak ellátásakor folytatott vadászata során
százhúsz joule-nél nagyobb csőtorkolati energiájú
golyós vadászlőszert, illetve 0,22 kaliberű golyós, vagy annál nagyobb kaliberű
golyós vadászlőfegyvert, továbbá maroklőfegyvert is használhat.
69. § (1) Vadászni csak a törvény által
nem tiltott módon és csak a vadászat rendjének megfelelően lehet.
(2) A
jogosult felelős a vadászat rendjének megtartásáért. A hatósági vadászaton a
vadászat rendjének megtartásáért a vadászati hatóság felel.
(3) A
vadász saját felelősségére vesz részt a vadászaton, köteles azonban megtartani
a vadászat rendjéért felelős által meghatározott szabályokat.
(4) A
vadászaton akár a vadász kísérőjeként, akár hajtóként saját felelősségére csak
olyan személy vehet részt, akinek vadászaton való részvételéhez a jogosult
előzetesen hozzájárult, és akivel a jogosult a vadászat rendjét előzetesen
ismertette.
(5) A
honvédelemért felelős miniszter kezelésében, illetve használatában levő
területen csak az illetékes katonai szervvel előzetesen egyeztetett időpontban
lehet vadászni.
(6) A
vadászaton nem vehet részt az alkohol, valamint a vadászati képességére
hátrányosan ható szer befolyása alatt álló, továbbá az a személy, aki egyébként
nincs a biztonságos vadászathoz alkalmas állapotban.
(7) A
vadászaton való részvételből haladéktalanul ki kell zárni azt a személyt,
akinek egészségi, vagy tudati állapotában felismerhető módon olyan változás
következett be, ami a vadászat biztonságos lefolytatását akadályozza.
70. § (1) A
vadászat formája lehet:
b) három
vagy több vadász részvételével tartott vadászat (a továbbiakban: társas
vadászat).
71. § (1) A
vadászat rendje megsértésének minősül az alábbi vadászat:
a) légi
járműből, vadászható madárfajok esetén a motoros járműből vagy járműről,
vadászható emlősfajok esetén mozgó motoros járműből vagy járműről, továbbá az
óránként öt kilométert meghaladó sebességgel közlekedő vízi járműből,
b) a vízivad vadászatának kivételével a lesgödörből,
c) a vízivad vadászatának kivételével a vízi járműről,
d) mesterséges
fényforrás, továbbá a fényszóró engedély nélküli használatával,
e) a
gímszarvasra, a dámszarvasra, az őzre, illetőleg a muflonra hajtóvadászat
keretében történő vadászat, továbbá
g) az
érintett vadászatra jogosultak közötti megállapodás hiányában a szomszédos
vadászterület határától számított háromszáz méteren belüli lesvadászat,
h) vadászati
idénytől függetlenül az olyan időpontban történő vadászat, amikor a vad
menekülési lehetősége bármilyen természeti ok miatt jelentősen korlátozott,
i) a
vaddisznó és a róka vadászatának kivételével a csillagászati napnyugtát egy
órával követő és a csillagászati napkeltét egy órával megelőző időpontok
közötti vadászat (a továbbiakban: éjszakai vadászat),
j) vadászati
tilalmi időben, vadászati kíméleti területen, a vadászati tilalom hatósági
elrendelése ellenére folytatott vadászat,
k) a
jogszabályban foglaltak kivételével a vadászati idényen kívüli - a vadászati
hatóság engedélye nélküli - vadászat.
(2) A
vadászat rendje megsértésének minősül továbbá az alábbi eszközökkel történő
vadászat:
a) az
önműködő (automata) és öntöltő (félautomata) golyós lőfegyver;
b) a
sörétes vadászlőfegyverrel a két tölténynél nagyobb tárkapacitású öntöltő
(félautomata) vagy önműködő (automata) sörétes vadászlőfegyver;
c) a
vaddisznó vadászata esetén - a sörétes vadászlőfegyverből kilőhető golyóval
történő vadászat kivételével - a sörétes vadászlőfegyver;
d) a
gímszarvasra, a dámszarvasra, a muflonra történő vadászat esetében a kétezer
ötszáz joule-nál kisebb csőtorkolati energiájú vadászlőszer, őzre történő
vadászat esetében az ezer joule-nál kisebb csőtorkolati energiájú vadászlőszer;
e) az
elektronikus optikai eszköz;
f) a
vad megtévesztésére alkalmas elektronikus akusztikai eszköz;
g) a
vad megtévesztésére alkalmas mesterséges anyag, valamint vak és megcsonkított
élő csali állat;
h) az
áramütést előidéző elektromos eszközök;
i) az
emlősfajok ejtőhálóval történő befogásának
kivételével a robbanószerek;
j) tükör
és más vakító eszköz, továbbá gázok és kifüstölés;
k) elektronikus
képnagyítóból vagy képátalakítóból álló éjszakai lövésre alkalmas célzóeszközök;
l) mérgezett
vagy altató csalétkek;
m) vadászható
emlősfajok esetében a működése vagy felhasználása körülményei folytán nem
szelektív csapdázási módszer, vadászható madárfajok esetében a madarak tömeges
vagy nem szelektív befogását vagy elpusztítását eredményező, illetve a fajok
helyi eltűnését eredményező csapdázási eszköz, illetve eljárás és módszer.
(4) A
vadászati hatóság engedélyezheti
a) ha
a vadkár másként nem hárítható el, a vaddisznó,
b) ha
állat-egészségügyi, humánegészségügyi vagy
vagyonvédelmi indokok ezt szükségessé teszik, a róka
fényszóróval
történő éjszakai vadászatát.
72. § (1) Vadászlőfegyverrel és
vadászíjjal lövést leadni csak akkor szabad, ha a vadász a vadat
kétséget kizárólag felismerte, és a lövéssel mások életét, testi épségét,
illetve a vagyonbiztonságot nem veszélyezteti. A lövés előtt mérlegelni kell a
lövedék várható útját és a becsapódás helyét.
73. § (1) A
jogosult legkésőbb a vadfaj vadászati idényét követő harminc napon belül
köteles a vadászati hatóságnak trófeabírálat céljából bemutatni a vadászati
idényben vadászjeggyel rendelkező vadász által elejtett gímszarvas, dámszarvas,
az őz agancsát, valamint a muflon csigáját.
(2) A
jogosult köteles a vadászjeggyel rendelkező vadász által a január hónap első
napja és augusztus hónap utolsó napja között elejtett vaddisznó tizenhat
centiméternél hosszabb agyarát legkésőbb szeptember utolsó napjáig, a
szeptember hónap első napja és december hónap utolsó napja között elejtett
vaddisznó tizenhat centiméternél hosszabb agyarát pedig legkésőbb a következő
év január hónap utolsó napjáig a vadászati hatóságnál trófeabírálat céljából
bemutatni.
(4) A
trófeabírálat céljából történő bemutatási kötelezettség kiterjed az (1)-(2)
bekezdés szerinti vadfajok elhullott egyedének trófeájára is. Ebben az esetben
a jogosult trófeabemutatási kötelezettségének az elhullott vad
birtokbavételétől számított harminc napon belül köteles eleget tenni.
(5) A
vadászati hatóság csak a bírálatra alkalmas állapotban levő trófea bírálatát
végzi el.
74. § (1) A
vadászati hatóság csak annak a vadnak a trófeabírálatát végezheti el, amely
egyedi azonosítójelének számát a vadászjeggyel
vadászó vadász egyéni lőjegyzékébe, valamint a
jogosult által vezetett teríték-nyilvántartásba bevezették.
(2) A
vadászati hatóság a trófeabírálat eredményéről a vad elejtője részére hatósági
bizonyítványt ad ki. A jogosult - ideértve az elhullott vad trófeáját is - csak
a hatósági bizonyítvány birtokában szerezheti meg a trófea feletti rendelkezési
jogot.
(3) A
trófeabírálat alkalmával a szarvas, a dám, az őz, valamint a muflon trófeáján a
koponyát maradandó módon meg kell jelölni.
(4) A
trófea csak a (2) bekezdés szerinti hatósági bizonyítvány alapján hozható
forgalomba, valamint vihető ki az ország területéről.
(5) A
trófeabírálattal egyidejűleg a miniszter által az e törvény felhatalmazása
alapján kiadott rendeletben meghatározott összegű díjat kell fizetni.
(6) A
vadászati hatóság a rendkívüli értékű trófeát nemzeti értékké nyilváníthatja,
és egyidejűleg gondoskodik annak elhelyezéséről, bemutatásáról. A nemzeti
értékké nyilvánított trófeát megsemmisíteni, feldolgozni, átalakítani tilos,
azt az országból csak a vadászati hatóság engedélyével lehet kivinni.
(7) A
trófeabírálati eljárásban nem vehet részt olyan személy, aki vadkereskedelemben
vagy vadászatszervezésben érdekelt, továbbá olyan vad trófeabírálatában,
amelyet olyan jogosult mutat be, amelynél saját maga vagy közeli hozzátartozója
[Ptk. 685. § b) pont] érdekelt.
(8) A
trófeabírálat részletes szabályait a miniszter az e törvény felhatalmazása
alapján kiadott rendeletben állapítja meg.
FELELŐSSÉG A VADKÁRÉRT, A
VADÁSZATI KÁRÉRT, VALAMINT A VAD ELPUSZTÍTÁSÁVAL OKOZOTT KÁRÉRT
75. § (1) A
jogosult az e törvényben foglaltak alapján köteles megtéríteni a károsultnak a
gímszarvas, a dámszarvas, az őz, a vaddisznó, valamint a muflon által a
mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban, továbbá az őz, a mezei nyúl és a
fácán által a szőlőben, a gyümölcsösben, a szántóföldön, az erdősítésben,
valamint a csemetekertben okozott kár öt százalékot meghaladó részét (a
továbbiakban együtt: vadkár).
(2) A vadkár megtérítésére az köteles, aki a kárt okozó vad
vadászatára jogosult, és akinek vadászterületén a károkozás bekövetkezett,
illetőleg akinek vadászterületéről a vad kiváltott.
(3) A
jogosult a Polgári Törvénykönyvnek a fokozott veszéllyel járó tevékenységre
vonatkozó szabályai szerint köteles megtéríteni a károsultnak a vad által a
mezőgazdálkodáson és erdőgazdálkodáson kívül másnak okozott kárt.
76. § A
jogosult köteles a károsultnak megtéríteni a vadászterületen a vadászati jog
gyakorlásában részt vevő személyek által a mezőgazdasági terményekben,
termesztett növényállományokban a vetéstől a betakarításig, az erdőben, a
védett természeti értékekben, a vizek halállományában, a szőlőben, valamint a
gyümölcsösben másnak okozott kárt (a továbbiakban: vadászati kár).
A vad elpusztításával okozott kár
77. § Aki a vad elpusztításával, befogásával,
zavarásával, vagy bizonyíthatóan erre irányuló kísérletével a jogosultat a
vadászati jog gyakorlásában akadályozza, köteles az ebből eredő kárt
megtéríteni.
78. § (1) A
jogosult a károk megelőzése érdekében köteles:
a) amennyiben
a vad életmódja ezt indokolja, annak elriasztásáról gondoskodni;
b) a
károkozás közvetlen veszélye esetén az érintett föld használóját értesíteni;
c) a
vadászati jog gyakorlását úgy megszervezni, hogy az a föld használatával
összefüggő gazdasági tevékenységgel összhangban legyen;
d) szükség
esetén vadkárelhárító vadászatokat tartani.
(2) A
jogosult a föld tulajdonosának, illetőleg használójának hozzájárulásával
vadkárelhárító berendezéseket állíthat fel.
(3) A
vadászati jog társult hasznosítása esetén a föld használója az akadályoztatás
mértékével arányos kártalanításra tarthat igényt.
(4) A jogosult a mezőgazdálkodáson,
illetőleg az erdőgazdálkodáson kívül okozott károk megelőzése érdekében -
vadveszély esetén - az út létesítőjénél, illetőleg fenntartójánál, továbbá a
vasút létesítőjénél, fenntartójánál, valamint üzemeltetőjénél megfelelő védelmi
berendezések létesítését, illetőleg közúti, vasúti jelzések elhelyezését kezdeményezheti. Az
út, illetve a vasút létesítője, fenntartója, valamint üzemeltetője - amennyiben
a jogosult a létesítés vagy az elhelyezés, továbbá a fenntartás, valamint az
üzemeltetés költségeit vállalja - köteles a kezdeményezésnek helyt adni.
79. § (1) A föld
használója a vadkárok, valamint a vadban okozott károk megelőzése érdekében:
a) köteles
a vadkár elhárításában, illetőleg csökkentésében közreműködni;
b) köteles
a károsodás vagy a károkozás közvetlen veszélye esetén a vadászatra jogosultat
értesíteni;
c) köteles
a vadállomány kíméletéről megfelelő eljárások alkalmazásával gondoskodni;
d) jogosult
a vadállomány túlszaporodása miatt a vadászati hatóságnál állományszabályozó
vadászat elrendelését kezdeményezni.
(2) A
föld használóját az (1) bekezdésben előírt kötelezettségek teljesítésével
összefüggésben a rendes gazdálkodás körét meghaladó közreműködésért
ellenszolgáltatás illeti meg. Amennyiben a föld használója e törvény szerinti,
rendes gazdálkodás körébe tartozó közreműködési kötelezettségének nem tesz
eleget, vagy alapos ok nélkül nem járul hozzá ahhoz, hogy a jogosult a vadkárok
elhárításához szükséges létesítményeket, berendezéseket felállítsa, az ebből
eredő vadkárt a föld használójának a terhére kell figyelembe venni.
80. § (1) Ha egyes vadfajok állománya a
mezőgazdasági vagy erdőgazdálkodási tevékenység folytatását, az élőhelyen
található termékeket, terményeket, a mesterséges vizek halállományát, a
vadászterület biológiai életközösségét, valamint a védett természeti területet
jelentősen veszélyezteti, kezdeményezhető az adott vadfaj állományának
csökkentése.
81. § (1) Vadkár, vadászati kár, valamint
vadban okozott kár (e § alkalmazásában a továbbiakban
együtt: kár) megtérítése iránti igényt a kár bekövetkezésétől - folyamatos
kártétel esetén az utolsó kártételtől - számított harminc napon belül kell
közölni a kárért felelős személlyel.
(2)
Ha a károsult és a kárért felelős személy között az (1) bekezdés szerinti
közléstől számított 8 napon belül nem jön létre egyezség a kár megtérítéséről
és a kártérítés mértékéről, és a károsult kárának megtérítését nem közvetlenül
a bíróságtól kéri, a károsult a károkozás helye szerint illetékes települési
önkormányzat jegyzőjétől (a továbbiakban: jegyző) nyolc napon belül írásban
vagy szóban kérelmezheti a károsult és a kárért felelős személy közötti
egyezség létrehozására irányuló kárbecslési eljárás lefolytatását. A
határidő elmulasztása esetén a közigazgatási hatósági eljárás általános
szabályairól szóló törvény szerinti igazolási kérelemnek van helye.
(3) A
kár megállapítását a miniszter által rendeletben meghatározott képesítéssel rendelkező
kárszakértő (a továbbiakban: szakértő) végezheti. A szakértőt a jegyző öt
munkanapon belül rendeli ki.
(4) A
kár becslését - a miniszter által rendeletben megállapított egyszerűsített
vadkárbecslési szabályok szerint - a kirendeléstől számított öt munkanapon
belül kell lefolytatni. A kárbecslést akkor is le kell folytatni, ha a kár
bejelentése az (1) bekezdésben előírt határidő után történt. Ha késedelmes
bejelentés miatt a kár vagy mértékének megállapítása bizonytalanná válik, ezt a
bejelentő terhére kell figyelembe venni.
(5) A
szakértő köteles a kárbecslésről készült jegyzőkönyvet haladéktalanul átadni a
jegyzőnek. A jegyző a szakértői vadkárbecslési jegyzőkönyvben foglaltak alapján
egyezség létrehozását kísérli meg a felek között a kár megtérítésére
vonatkozóan.
(8) A károsult
az eljárást megszüntető végzés jogerőre emelkedésétől számított harminc napon
belül kérheti a bíróságtól kárának megtérítését. A határidő elmulasztása
jogvesztéssel jár.
81/A. § A kárbecslési eljárás során a
közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvénynek az
alábbiakra vonatkozó rendelkezéseit - az alábbi eltérésekkel - kell megfelelően
alkalmazni:
a) eljárási
alapelvek, nyelvhasználat, tolmács, adatkezelés, áttétel, kapcsolattartás,
b) kérelem
érdemi vizsgálat nélküli elutasítása, eljárás megszüntetése,
c) ügyintézési
határidő, határidő számítása,
d) kérelem,
hiánypótlás,
g) értesítés,
szemle, szakértő, tárgyalás,
h) eljárás
akadályozásának jogkövetkezményei,
i) igazolási
kérelem azzal, hogy annak az elmulasztott határidőtől vagy határnaptól
számított két hónapon túl nincs helye,
j) eljárás
irataiba való betekintés,
k) határozat
és végzés azzal, hogy az egyezséget jóváhagyó határozat
ka) tartalmazza
a kötelezett természetes személyazonosító adatait is,
kb) meghozatalának
alapjául szolgáló jogszabályhelyet minden esetben meg kell jelölni,
kc) nem
tartalmazhatja a jegyző egyéb döntését, azokról külön döntésben kell
rendelkezni,
l) eljárási
költség, megelőlegezése, viselése, költségmentesség azzal, hogy a költségek
megelőlegezésének hiányában a jegyző az eljárást megszünteti,
m) döntés
közlése, kijavítása, kiegészítése,
n) jogorvoslat,
döntés-felülvizsgálat azzal, hogy az egyezséget jóváhagyó határozat
módosításának vagy visszavonásának nincs helye, és azzal szemben felügyeleti
jogkör sem gyakorolható,
o) végrehajtás
(az egyezséget jóváhagyó határozat végrehajtásának kivételével).
A VADGAZDÁLKODÁSI, VALAMINT A VADVÉDELMI BÍRSÁG
82. § A
83-84. § szerinti, illetve az e törvény szerinti egyéb jogkövetkezmény
alkalmazásának nincs helye, ha a jogkövetkezmény alapjául szolgáló ténynek a
vadászati hatóság tudomására jutásától számított egy év, vagy a tény
bekövetkeztétől számított három év eltelt. A határidő számításakor a
jogorvoslati eljárás időtartamát nem kell figyelembe venni.
83. § (1) A
vadászati hatóság határozata alapján vadgazdálkodási bírságot köteles fizetni a
jogosult akkor, ha
a) az
e törvényben, illetve a külön jogszabályban meghatározott adatszolgáltatási
kötelezettségének nem tesz eleget;
b) az
általa vagy hozzájárulásával szervezett vadászaton a vadat a vadászati hatóság
engedélye nélkül, vadászati idényen kívül, vadászati tilalom vagy vadászati
korlátozás idején ejtik el, vagy fogják be;
c) nem,
vagy nem az e törvényben foglaltaknak megfelelően tesz eleget trófeabírálat
céljából történő trófeabemutatási kötelezettségének;
d) az
általa vagy hozzájárulásával szervezett vadászaton jogosulatlan személy
vadászik;
e) nem
tesz eleget a vadállomány védelmével, fenntartásával, valamint az élőhely
védelmével kapcsolatos e törvény szerinti kötelezettségeinek;
f) nem,
vagy nem az e törvényben foglaltaknak megfelelően tesz eleget a vadgazdálkodási
üzemterv, éves vadgazdálkodási terv készítésének, a teríték-nyilvántartási,
valamint vadászati napló vezetési kötelezettségének;
g) a
vadgazdálkodási szabályokat megsérti;
h) az
általa vagy hozzájárulásával szervezett vadászat vonatkozásában a vadászat
rendjére vonatkozó előírásokat megsérti.
(3) A
vadgazdálkodási bírság mértéke:
a) az
(1) bekezdés a) pontja szerinti esetben az eset súlyától és
ismétlődésétől függően legalább tízezer, legfeljebb százezer forint lehet,
b) az
(1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a vadgazdálkodási bírság mértéke
trófeás vad esetében a trófea értékétől függően egyedenként legalább húszezer,
legfeljebb kétmillió forint, míg nőivarú egyed és egyéb vadfaj esetében a vad
fajától függően egyedenként legalább tízezer, legfeljebb kétszázezer forint
lehet,
c) az
(1) bekezdés c) pontja szerinti esetben trófeánként ötvenezer forint,
d) az
(1) bekezdés d)-h) pontjai szerinti esetekben
a cselekmény súlyától függően legalább százezer és legfeljebb kétmillió forint
lehet. Ezekben az esetekben a vadgazdálkodási bírság
ismételten is kiszabható.
a) nem
veszi át a vadászati hatóságtól az azonosító jeleket, illetve nem készíti el a
felhasználásukra vonatkozó részletes szabályokat, a vadászévre kiadott
azonosító jelek felhasználásáról határidőben nem számol el a vadászati
hatóságnak, vagy a jogosultság megszűnését követő 15. napig az azonosító
jelekkel nem számol el, és a társas, egyéni vadászati naplót,
teríték-nyilvántartást, valamint a hivatásos vadász szolgálati naplóját nem
adja le a vadászati hatóságnak;
b) amennyiben
a jogosult személyében, valamint a vadászterület határában az üzemtervi ciklust
követően nem történt változás, és az új üzemtervi ciklus megkezdését követő 15.
napig nem kéri a társas, illetve egyéni vadászati napló és a teríték-nyilvántartás,
valamint a hivatásos vadász szolgálati naplója vadászati hatóságnál történő
lezárását és ismételt érvényesítését;
c) a
vadászterületet vadaskert, vadaspark vagy vadfarm
létesítése céljából engedély nélkül keríti be, a vadászterületnek nem minősülő
területen, vadasparkban vagy vadfarmon tartott
nagyvadat vadaskertbe kihelyezi, a hatósági engedéllyel vadaskertbe kihelyezett
nagyvad megjelölésére vonatkozó előírásoknak nem tesz eleget, valamint
vadászterületnek nem minősülő területről, vadasparkból,
vadaskertből vagy vadfarmról származó nagyvadat szabad vadászterületre helyez
ki;
d) az
éves vadgazdálkodási tervtől engedély nélkül eltér;
e) a
hivatásos vadász alkalmazása során
ea) az
alkalmazás megszűnését 15 napon belül nem jelenti be a vadászati hatóságnak,
eb) a
hivatásos vadász alkalmazására vonatkozó kötelezettségének a vadászati hatóság
felhívására nem, vagy nem a törvényben foglalt feltételek szerint tesz eleget;
f) elmulasztja
a vadászati engedéllyel rendelkező vadász egyéni lőjegyzékébe
bejegyezni a vadászterület kódszámát;
g) a
vadtenyésztési tevékenységet engedély nélkül folytatja, a vadat engedély nélkül
vagy az engedélyben foglaltaktól eltérően tart zárt térben, vadat
vadászterületek között engedély nélkül szállít vagy vadat vadászterületre
engedély nélkül helyez ki.
84. § (1) A
vadászati hatóság határozata alapján vadvédelmi bírságot köteles fizetni:
a) a
vadászterületnek minősülő föld használója, ha nem tesz eleget a vadállományban
okozott kár megelőzésével kapcsolatos kötelezettségének;
b) a
vadász, ha a vadászat rendjét neki felróhatóan megsérti;
c) aki
a vadat szándékosan kínozza;
d) a
vadász, ha az általa sebzett vagy az egyébként súlyosan beteg vad elejtése
céljából nem teszi meg a szükséges intézkedéseket;
e) aki
a vadat tiltott vadászati eszközzel, illetve módon fogja
vagy pusztítja el;
f) aki
a vadat tiltott módon zaklatja;
g) aki
jogosulatlanul vadászik;
h) aki
a jogszerű vadászati és vadgazdálkodási tevékenységet akadályozza;
i) a
vadász, ha a vadászjegy, az egyéni lőjegyzék, a
hivatásos vadász szolgálati naplója elvesztését, megsemmisülését vagy azok tőle
való eltulajdonítását 5 munkanapon belül elmulasztja bejelenteni a vadászati
hatóságnak;
j) aki
a vadászkutya vezetőjeként a vadászat megkezdésekor a jogszabályban előírt
megkülönböztető jelzéssel a vadászkutyát nem látja el.
(2) Az (1) bekezdés a)-f) és i)-j) pontjai esetében a vadvédelmi bírság mértéke
legalább tízezer forint, legfeljebb kétszázezer forint lehet. A vadvédelmi bírság
ismételten is kiszabható.
(4) A
törvény alkalmazásában jogosulatlan vadászatnak minősül a 64. § (1)
bekezdésében felsorolt igazolások hiányában történő, továbbá a jogosult
hozzájárulása nélküli vadászat, valamint az, ha a vadász az általa elejtett
vadat e törvénynek megfelelően nem jelöli meg.
85. § (1) A
vadgazdálkodási, illetve a vadvédelmi bírságot (a továbbiakban együtt: bírság)
a külön jogszabályban meghatározott számlára kell befizetni.
(2) A
határidőre meg nem fizetett bírság adók módjára behajtandó köztartozás.
A VADÁSZATI IGAZGATÁSSAL ÖSSZEFÜGGŐ ÁLLAMI FELADATOK
ÉS HATÁSKÖRÖK
(2) A
vadászati hatósági feladatokat ellátó személyek részére egyenruhát, az
igazolvánnyal azonos sorszámú szolgálati jelvényt, a vadászati hatóság
alkalmazásában álló vadászati hatósági feladatokat ellátó személyek részére
pedig szolgálati vadász- és maroklőfegyvert is biztosítani kell.
(4) A kizárás szabályait kell
alkalmazni a vadászati, az erdészeti, valamint a természetvédelmi hatósági
feladatokat ellátó köztisztviselővel szemben, aki olyan jogosult hatósági
ügyében jár el, melynél akár tagként (érdekeltként), akár vendégvadászként
vadászik, továbbá a trófeabírálati eljárásban részt vevő személynél, ha e
személy a jogosultnál
mint vadász érdekelt, vagy ha hozzátartozója [Ptk.
685. § b) pont] által elejtett trófea bírálatát kellene elvégezni.
a) vadászterület
különleges rendeltetésének megállapítása;
b) a
vadászterület vadaskert, vadaspark vagy vadfarm
létesítése céljából történő bekerítésének engedélyezése, az engedély
visszavonása, valamint vad tartására szolgáló engedély nélkül létesített
kerítés lebontásának elrendelése;
c) a
rendkívüli értékű trófea nemzeti értékké nyilvánítása, továbbá nemzeti értékké
nyilvánított trófea az országból történő kivitelének engedélyezése
során
közigazgatási eljárásban hozott döntése ellen közigazgatási eljárás keretében
fellebbezésnek helye nincs.
89. § (1) A
vadászati hatósági feladatokat ellátó személy feladatainak ellátása során
jogosult:
a) külön
térítés fizetése nélkül magánúton közlekedni, a vadászterületet bejárni;
b) a
vadásztól felvilágosítást, adatot, igazolást kérni;
d) a
vadat veszélyeztető, vagy annak számító tevékenység abbahagyását, illetve a
tevékenységtől való tartózkodást elrendelni;
e) a
vadállomány egészségi állapotát veszélyeztető beteg, sérült vagy elhullott vad
elszállítását elrendelni;
(2) A
vadászati hatósági feladatokat ellátó személy a szolgálati lőfegyverét előzetes
felszólítás és figyelmeztető lövés leadása után, az életet vagy testi épséget
közvetlenül fenyegető támadás elhárítására - ha a támadás másként nem hárítható
el, az elkövető személlyel szemben az arányosság követelményeinek betartásával
- használhatja. A fegyverhasználat nem lépheti túl a jogos védelem mértékét.
Fegyverhasználatnak csak a szándékosan személyre leadott lövés minősül, nem
minősül fegyverhasználatnak a véletlenül bekövetkezett, az állatra, a tárgyra
leadott lövés vagy figyelmeztető lövés. A fegyverhasználatot haladéktalanul
jelenteni kell a rendőrségnek. A fegyverhasználat jogszerűségét a rendőrség
vizsgálja ki.
89/A. § (1) Ha e törvény vagy a felhatalmazása alapján
kiadott jogszabály meghatározott szakterületen szakértő igénybevételét írja
elő, vagy szakértő igénybevételéhez jogkövetkezményt állapít meg - az igazságügyi
szakértőkről szóló törvény szerint igazságügyi szakértői tevékenység végzésére
jogosult szakértő kivételével -, szakértőként kizárólag az a személy vehető
igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak annak a
szakértőnek az igénybevételéhez fűződnek, aki büntetlen előéletű, nem áll az e
törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott
szakterülethez kapcsolódó szakértői tevékenység
folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, rendelkezik az e
törvény felhatalmazása alapján a miniszter által rendeletben meghatározott
szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.
(3) A
vadászati hatóság a szakértői tevékenység végzésére jogosult, (2) bekezdés
szerinti bejelentést tevő személyekről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza
a szakértői tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító
adatait. A nyilvántartásból kizárólag a szakértői tevékenység végzésére való
jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.
(4) A
vadászati hatóság az (1) bekezdés szerinti szakértői tevékenység gyakorlásának
időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is,
hogy a szakértő büntetlen előéletű, és nem áll a szakértői tevékenység
folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A hatósági ellenőrzés
céljából a vadászati hatóság adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási
rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a szakértő
büntetlen előéletű-e, valamint, hogy a szakértői tevékenység folytatását kizáró
foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.
(5) A
vadászati hatóság a szakértő (4) bekezdésben meghatározott személyes adatait a
szakértő nyilvántartásból való törléséről szóló döntés jogerőre emelkedéséig
kezeli.
A miniszter feladatai és hatásköre
(3) A
miniszter a vadgazdálkodással, a vad, valamint élőhelyének védelmével, továbbá
a vadászattal összefüggő irányítási, valamint szabályozási feladatkörében:
a) kidolgozza
a vadászati jog hasznosításának hosszú távú fejlesztési irányelveit, és
gondoskodik ezek megvalósításáról;
c) a
vadászati jog hosszú távú hasznosítási irányelveivel összhangban kidolgozza az
ezzel összefüggő támogatások rendszerét, és gondoskodik a támogatásoknak a
külön jogszabályban foglaltak szerinti felhasználásáról;
e) ellátja
a nemzetközi vadászati együttműködésből adódó kormányzati feladatokat, és
kapcsolatot tart a nemzetközi vadászati szervekkel;
(4) A
miniszter a vadgazdálkodással, a vad, valamint élőhelyének védelmével, továbbá
a vadászattal összefüggő szervezési feladatkörében:
b) gondoskodik
az Adattár működtetéséről.
91. § Vad, vadhús felvásárlásakor,
feldolgozásakor, forgalomba hozatalakor a beszerzési forrásról a miniszter
által az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben előírt módon
naprakész nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás vezetését a vadászati
hatóság és az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv jogosult ellenőrizni.
92. § (1) A
miniszter a vadászati igazgatással összefüggő egyes szervezési feladatait a
vadászati hatóság útján látja el. A vadászati hatóság:
a) nyilvántartást
vezet a vadászterületekről, a jogosult nevéről (cégéről), címéről
(székhelyéről), valamint a vadászati jog haszonbérleti szerződésekről;
b) gondoskodik
a vadászvizsga megszervezéséről;
c) nyilvántartást
vezet a hivatásos vadászokról;
d) a
vadászati jog gyakorlásával, hasznosításával összefüggésben statisztikai
adatokat gyűjt, illetve szolgáltat;
e) összeállítja
és közzéteszi a vadkárbecslői szakértői névsort;
f) ellátja
az állami támogatásokkal kapcsolatos külön jogszabályban írt feladatokat;
g) nyilvántartást
vezet a vadgazdálkodási tervezésre jogosult szakértőkről;
h) nyilvántartást
vezet a földtulajdonosok vadászati közösségének képviselőjéről.
(2) Az (1) bekezdés a), c), e),
g) és h) pontjában szereplő nyilvántartás tartalmazza
a) természetes
személy esetén a nevet, születési nevet, születési helyet, születési időt,
anyja nevét, állampolgárságot, lakóhelyet, telephelyet, elérhetőséget
(telefonszám, faxszám, e-mail cím, levelezési cím);
b) jogi
személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet
esetén a cégnevet, adószámot, székhelyet, telephelyet, elérhetőséget
(telefonszám, faxszám, e-mail cím, levelezési cím).
93. § (1) A
miniszter a feladat- és hatáskörébe tartozó, a vad védelmét, a vadgazdálkodást,
a vadászati jog gyakorlását, hasznosítását érintő kérdésekben véleményező,
javaslattevő tevékenységet ellátó Országos Vadgazdálkodási Tanácsot, valamint
területi vadgazdálkodási tanácsokat (a továbbiakban: Vadgazdálkodási Tanács)
hoz létre.
(2) A
Vadgazdálkodási Tanács tevékenységével elősegíti a vadgazdálkodói érdekeltség
és a vadászati jog gyakorlásához, hasznosításához fűződő közérdek közötti
összhang megteremtését.
(3) A
Vadgazdálkodási Tanács a miniszter felkérése alapján véleményt nyilvánít a
vadászati jog gyakorlását, hasznosítását érintő szakmai kérdésekben, valamint
jogszabálytervezetekről.
Az állami feladatok pénzügyi fedezete
95. § (1) Az e törvény szerinti állami
feladatok - beleértve a vadászati igazgatás működését is - ellátásához az
alábbi pénzügyi források használhatók fel:
a) a
központi költségvetésben e cél megvalósítására előirányzott pénzösszeg;
b) a
vadászati hatósági eljárásban fizetett díj;
d) a
vadgazdálkodási bírság;
(3) A
vadgazdálkodási bírságot, a vadvédelmi bírságot elsősorban a vad és élőhelye
védelmének támogatására kell fordítani.
96. § (1) Ez a törvény 1997. március 1.
napjával lép hatályba azzal, hogy a vadászati hatóság az átmeneti rendelkezések
alkalmazásakor vadászterület kialakításáról az e törvényben foglaltak alapján
határoz.
(2) E törvény hatálybalépésével
egyidejűleg:
100. § (1) Felhatalmazást kap a miniszter,
hogy
a) a
természetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben
rendeletben szabályozza
b) az
adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben
rendeletben szabályozza az e törvény hatálya alá tartozó eljárásokért fizetendő
igazgatási szolgáltatási díjak mértékét;
c) rendeletben
szabályozza
10. az egyes vadfajok vadászatának
formáját,
18. az önálló és a társult vadászati
jog gyakorlásának szabályait,
28. az Országos Vadgazdálkodási
Tanács létrehozására és működésére vonatkozó szabályokat,
29. az Országos Vadgazdálkodási
Adattárból történő adatszolgáltatás módját,
Az Európai Unió jogának való megfelelés
101. § Ez a törvény a következő uniós jogi
aktusnak való megfelelést szolgálja:
a) a
Tanács 79/409/EGK irányelve (1979. április 2.) a vadon élő madarak védelméről
(több más jogszabállyal együtt);
b) a
Tanács 92/43/EGK irányelve (1992. május 21.) a természetes élőhelyek, valamint
a vadon élő állatok és növények védelméről, 2. cikk, 6. cikk (1)-(2) bekezdés,
11. cikk, 12. cikk, 14. cikk, 15. cikk, 16. cikk és VI. számú melléklet.
102. § E törvény 30. § (1) bekezdése és 67.
§ (3) bekezdése a lábfogó csapóvasak Közösségen belüli használatának
tilalmáról, valamint a lábfogó csapóvassal, vagy a kíméletes csapdázási
szabványoknak nem megfelelő módszerekkel való elejtést alkalmazó országokból
származó egyes vadon élő állatfajok prémjének és belőlük előállított árunak a
Közösségbe történő behozatala tilalmáról szóló, 3254/1991/EGK tanácsi rendelet
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.