|
A jogszabály 2010. augusztus
24-én hatályos állapota |
|
a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a
vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény
végrehajtásának szabályairól
A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a
vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 100. §-a (1) bekezdésének a)
pontjában kapott felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel
egyetértésben - a következőket rendelem el:
(A Vtv. 1. §-ához)
1.
§ (1) A Vtv. alkalmazásában vadászható
állatfajok a következők (a továbbiakban: vad):
1. Gímszarvas (Cervus elaphus),
2. Dámszarvas (Cervus dama),
3. Őz (Capreolus capreolus),
4. Muflon (Ovis gmelini musimon),
5. Vaddisznó (Sus scrofa),
6. Szikaszarvas - Japán szika
(Cervus nippon nippon),
7. Dybowski szika (Cervus nippon hortulorum),
8. Zerge (Rupicapra rupicapra),
kivéve
a R. r. tatrica és balcanica
alfajok.
b) apróvadfajok:
1. Mezei nyúl (Lepus europaeus),
2. Üregi nyúl (Oryctolagus cuniculus),
3. Fácán (Phasianus colchicus),
4. Fogoly (Perdix perdix),
5. Vetési lúd (Anser fabalis),
6. Nagylilik (Anser albifrons
albifrons),
7. Tőkés réce (Anas platyrhynchos),
8. Csörgő réce (Anas crecca),
9. Kerceréce (Bucephala clangula),
10. Szárcsa (Fulica atra),
11. Erdei szalonka (Scolopax rusticola),
12. Balkáni gerle (Streptopelia decaocto),
13. Örvös galamb (Columba palumbus),
1. Házi görény (Mustela putorius),
2. Nyest (Martes foina),
3. Borz (Meles meles),
4. Róka (Vulpes vulpes),
5. Aranysakál (Canis aureus),
6. Pézsmapocok (Ondathra zibethicus),
7. Nyestkutya (Nyctereutes procyonoides),
8. Mosómedve (Procyon lotor),
9. Dolmányos varjú (Corvus corone cornix),
10. Szarka (Pica pica),
11. Szajkó (Garrulus glandarius).
(2) Közösségi
jelentőségű vadászható állatfajok a következők:
1. Fácán (Phasianus colchicus),
2. Fogoly (Perdix perdix),
3. Vetési lúd (Anser fabalis),
4. Nagylilik (Anser albifrons
albifrons),
5. Tőkés réce (Anas platyrhynchos),
6. Csörgő réce (Anas crecca),
7. Kerceréce (Bucephala clangula),
8. Szárcsa (Fulica atra),
9. Erdei szalonka (Scolopax rusticola),
10. Balkáni gerle (Streptopelia decaocto),
11. Örvös galamb (Columba palumbus),
12. Házi görény (Mustela putorius),
13. Zerge (Rupicapra rupicapra),
14. Aranysakál (Canis aureus),
15. Szarka (Pica pica),
16. Szajkó (Garrulus glandarius),
17. Dolmányos varjú (Corvus cornix).
(A Vtv. 6. §-ához)
2.
§ (1) A vadászterület határának megállapítására irányuló kérelem
esetén, amelyet a Vtv. 12. § (1) bekezdés b) pontja
alapján hozott határozat alapján terjesztenek elő, a (3) bekezdésben
meghatározott dokumentumokat csak a vadászterület határának megállapítását
követően, attól számított 60 napon belül kell a vadászati hatósághoz
benyújtani.
(2) A vadászatra jogosultak (a
továbbiakban: jogosult) hatósági nyilvántartásába társult vadászati jog
gyakorlása esetén a földtulajdonosok vadászati közösségét a vadászterület 4.
számú melléklet szerinti kódszámának megjelölésével kell bejegyezni. A jogosult
székhelyeként a földtulajdonosok vadászati közössége képviselője által
megjelölt székhelyet, ennek hiányában a képviselő lakóhelyét kell bejegyezni.
(3) A
jogosultak hatósági nyilvántartásba vétele iránti kérelmet a Mezőgazdasági
Szakigazgatási Hivatal Központ (a továbbiakban: országos hatáskörű vadászati
hatóság) által rendszeresített és honlapján közzétett, az 1. számú mellékletben
meghatározott adattartalmú formanyomtatványon kell benyújtani. A kérelemhez
mellékelni kell:
a) a Vtv. 12.
§ (1) bekezdés a) és c) pontjaiban foglaltakról hozott hatályos
határozatok példányát;
b) a 6.
§-ban meghatározott, a földtulajdonosok vadászati
közössége működésére vonatkozó szabályzat két tanúval hitelesített példányát;
c) a
jogosult által elfogadott, a 44. § (1)-(2) bekezdésében, valamint a 65. §
(1)-(2) bekezdésében meghatározottakat magába foglaló, a vadászat helyi
részletes rendjét tartalmazó szabályzat (a továbbiakban: helyi szabályzat) két
tanúval hitelesített példányát;
d) a
vadászati jog haszonbérbe adása esetén a haszonbérleti szerződést;
e) a jogosult által a vadászterület
meghatározott részére kötött bérvadászati szerződést;
f) a vadászterületen a teljes vadászati
évben vadászni jogosult vadászok névsorát, lakóhelyét és vadászjegyük vagy -
legalább egy teljes vadászati évre szóló bérvadászati szerződés esetén - a
vadászati engedélyük számát.
(4) A hatósági nyilvántartásban a (2)-(3) bekezdésben
foglalt adatokat érintő változást az őt érintő
részek vonatkozásában a jogosult, a földtulajdonosi közösséget érintő változást
pedig a földtulajdonosok vadászati közössége képviselője köteles a vadászati
hatóságnak harminc napon belül írásban bejelenteni.
(A Vtv. 8. §-ához)
3.
§ (1) A vadászterület kiterjedésének megállapításánál figyelmen
kívül kell hagyni a Vtv. 8. § (2) bekezdésének b),
c) és e) pontja alkalmazásában azokat a település külterületén
lévő ingatlanokat, amelyek a termőföldről szóló törvény hatálybalépéséig az
ingatlan-nyilvántartásban zártkertnek minősültek.
(2) A vadászati
hatóság a földtulajdonos kérelmére az (1) bekezdés szerinti külterületen lévő ingatlant
a vadászterület kiterjedésének megállapításánál figyelembe vehető
földterületnek minősítheti, amennyiben az vadgazdálkodásra alkalmas és az
ingatlanon a vadászati tevékenység biztonságos feltételei adottak.
(3) A Vtv. 8. § (1) bekezdésének alkalmazásában a vadászterület
szemközti határvonalainak távolsága akkor minősül háromezer méter alattinak, ha
térképen - domborzattól függetlenül - mérve a szemközti vonalak távolsága több
mint ezer méter hosszan nem éri el a háromezer méter távolságot.
(4) A Vtv. 8. § (1) bekezdésének alkalmazásában a vadászterület
határa önálló helyrajzi számú ingatlan határvonala, önálló helyrajzi számú
nyomvonalas létesítmény, erdőrészlet vagy erdőtag határ, továbbá közigazgatási
határvonal lehet.
(A Vtv. 9. §-ához)
(A Vtv. 11. §-ához)
5.
§ A
Magyar Állam önálló vadászati jogának haszonbérbe adása esetén a nyilvános
pályázatot országos szaklapban és napilapban is meg kell hirdetni.
(A Vtv. 12. §-ához)
6.
§ (1)
Társult vadászati jog esetén a földtulajdonosok vadászati közössége a Vtv. 12. §-ában foglaltak
szerinti határozathozatal részletes eljárási szabályait, valamint a tulajdonosi
közösség működési szabályait - a (2)-(5) bekezdésben, valamint a 7. § (1)-(3)
bekezdésében foglaltakra is figyelemmel - saját maga állapítja meg. Amennyiben
a földtulajdonosi közösség vadászati jogát maga gyakorolja, a működési
szabályzat rendelkezéseinek tartalmaznia kell a földtulajdonosok vadászati
lehetőségének meghatározását, továbbá a többlethasználati díj megfizetésének
rendjét, feltételeit. A határozathozatal részletes eljárási szabályai, valamint
a tulajdonosi közösség működési szabályai nem lehetnek ellentétesek a Vtv. és e rendelet rendelkezéseivel. A tulajdonosi közösség
működési szabályzatának adattartalmát a 2. számú melléklet tartalmazza.
(2) A
vadászterülethez tartozó föld tulajdonosa, amennyiben a földtulajdonosi gyűlés
összehívása, illetve a határozathozatal alkalmával nem személyesen tesz
jognyilatkozatot, képviseletéről a Polgári Törvénykönyv képviseleti jogra
vonatkozó rendelkezéseiben foglaltaknak megfelelően kiállított olyan írásbeli
meghatalmazás útján gondoskodhat, amelyből megállapítható a tulajdonos neve,
tulajdoni hányada, a képviselő személye, a földingatlannal érintett település
neve, a külterületi földingatlan helyrajzi száma, valamint annak területe
hektárban. E rendelkezést a Magyar Állam földtulajdona esetén a tulajdonosi
jogokat gyakorló szerv nevében eljáró személyre is alkalmazni kell. A
meghatalmazás a (3) bekezdés a)-g) pontjaiban
meghatározott tulajdonjog igazolására vonatkozó dokumentumokkal együtt
érvényes. Nem tekinthető érvényesnek az olyan jognyilatkozat, amelyben
ugyanazon földterületre több meghatalmazás került kiállításra és azok
érvényességét a 9. § (1) bekezdésében előírt jegyzőkönyv felvétele során nem
lehet egyértelműen meghatározni.
(3) A Vtv. alkalmazásában a vadászterületnek minősülő ingatlan
tulajdonjoga igazolásaként el kell fogadni:
a) az ingatlan tulajdoni lapjának
hiteles másolatát;
b) az ingatlan
széljegyzettel ellátott tulajdoni lapja esetén a tulajdon bejegyzése alapjául
szolgáló okirat eredeti vagy közjegyzővel hitelesített másolatát, melyen a
benyújtást a földhivatal igazolta;
c) az
ingatlan tulajdonjogának földhivatali bejegyzéséről szóló határozat eredeti
vagy közjegyző által hitelesített példányát;
d) a
kárpótlási árverés során készült árverési jegyzőkönyvet vagy közjegyző által
hitelesített példányát;
e) a földhivatal vagy Földmérési és
Távérzékelési Intézet (a továbbiakban: FÖMI) által (papíralapú vagy
elektronikus adathordozón) kiadott földkönyvet vagy tulajdonosi adatokkal
kiegészített földkönyv kivonatot;
f) a földhivatal vagy a FÖMI által
papíralapú vagy elektronikus adathordozón kiadott, a tulajdonosok nevét,
tulajdoni hányadát, a termőföldek helyrajzi számait, valamint azok területét
hektárban tartalmazó területi összesítőt;
g) az ingatlan-nyilvántartási
adatbázishoz adatátviteli vonalon való csatlakozással számítógépes hálózaton
történő adatlekéréssel történő helyszíni adatbemutatást, vagy a
tulajdonilap-másolat ügyfélkapun keresztül lekért elektronikus dokumentumának
helyszíni bemutatását.
(4) A
települési önkormányzat jegyzőjére - amennyiben a tulajdonosok törvényes
képviselőjeként jár el - a (3) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni.
(5) A
vadászati közösséghez tartozó föld tulajdonjogának első alkalommal történő
igazolását mindaddig el kell fogadni, amíg a változást a (3) bekezdésben
felsorolt igazolások bármelyikével be nem jelentették.
7.
§ (1)
Társult vadászati jog gyakorlása esetén a vadászati közösség döntése alapján a
közösség nem vadászó földtulajdonos tagjait többlethasználati díj illeti meg,
ami a vadászterületen vadászatot gyakorló vadászó tulajdonostársak terhére
állapítható meg. A használati viszonyok részletes szabályait a 6. § (1)
bekezdésében meghatározott működési szabályzatban kell rögzíteni.
(2) A vadászati közösség -, illetve a
képviselője működése során felhasználható közös költség mértékét a vadászati
jog gyakorlása vagy hasznosítása feltételei között, az éves költségvetésben
előzetesen rögzíteni kell.
(3) A földtulajdonosok által nem igényelt
haszonbérleti vagy többlethasználati díj részének felhasználásáról a
tulajdonosi közösség - az igény érvényesítésére vonatkozó elévülés szabályaira
is figyelemmel - határozatban rendelkezhet. A vadászati közösség megszűnésekor
a tulajdonosoknak dönteniük kell a működésük során közös tulajdonukba került
javak teljes körű felhasználásáról, illetve a közösséggel szemben esetlegesen
fennálló követelés megosztásáról is.
8.
§ (1) A települési önkormányzat jegyzője jár el a földtulajdonosi
gyűlésen törvényes képviselőként azon a Vtv. alapján
vadászterületnek minősülő, de nem a Magyar Állam tulajdonát képező
földterületek tulajdonosai nevében, akik
a) a kialakítandó vadászterületen
egyenként harminc hektárnál kisebb földtulajdonnal rendelkeznek, és e
képviseletükkel más természetes vagy jogi személyt nem bíztak meg,
b) a
kialakítandó vadászterületen harminc hektárnál nagyobb földtulajdonnal
rendelkeznek, de a határozathozatalon nem jelentek meg, és képviseletükről sem
gondoskodtak.
(4) A
tulajdonosi vagy képviseleti jogosultság igazolását a kialakítandó
vadászterületen belül, a vadászterület kiterjedésének megállapításánál
figyelembe vehető földterülettel rendelkező bármely tulajdonos kérheti. A
döntés során ez a jog a törvényes képviseleti jogában eljáró települési
önkormányzat jegyzőjét is megilleti.
9.
§ (1)
A Vtv. 12. §-ában foglaltak szerinti határozatképesség megállapításához
a vadászterület tulajdonosi közösségének jegyzőkönyveznie kell, hogy
tulajdonosként, továbbá a tulajdonos képviselőjeként
a) ki, és - településenkénti
megoszlásban - mekkora területtel vesz részt,
b) a
kialakítandó vadászterület egészéhez - és ezen belül is településenként -
viszonyítottan e tulajdonosok vagy képviselők milyen arányt képviselnek.
(2) A határozathozatal során a települési
önkormányzat jegyzőjének szavazati hányadát úgy kell megállapítani, hogy az
adott önkormányzat közigazgatási területén belül található, a vadászterület
részének minősülő földterületből le kell vonni azokat
a földterületeket, amelyek képviseletéről a földtulajdonos személyesen vagy
képviselőjén keresztül gondoskodott.
(3) A
földtulajdonosi közösség képviselőjének és a földtulajdonosi gyűlésen
megválasztott tulajdonosi képviselőnek lehetővé kell tennie azt, hogy a
vadászterület földtulajdonosai az őket érintő kérdésekben felvilágosítást kapjanak,
továbbá az iratokba betekinthessenek.
(4) A földtulajdonosok gyűlésén
megállapított képviseleti jogosultság vagy tulajdoni arány vitatása esetén a Vtv. 14. § (4) bekezdésének b) pontja szerint kell
eljárni.
(A Vtv. 13. §-ához)
10.
§ Bérvadászati
szerződés a jogosult által felajánlott meghatározott mennyiségű és minőségű vad elejtésén kívül a vadászterület
meghatározott részére vonatkozó vadászati tevékenységre is köthető. A
bérvadászati szerződés megkötése nem érinti a jogosultnak a Vtv.
II-IV. és VI. fejezetében foglalt, a vad és
élőhelyének védelmével, a vadgazdálkodással, a vadászattal és azok
teljesítésével kapcsolatos törvényben előírt kötelezettségét és felelősségét.
11.
§ (1)
A vadászterület határának megállapítására irányuló
kérelem esetében a vadászati hatóság vizsgálja, hogy
a) a kialakításra tervezett
vadászterület határa megfelel-e a Vtv. 8. §-ában meghatározott feltételeknek,
b) a
vadászterület kialakításával keletkezik-e zárványterület,
c) keletkezik-e
az érintett vadászterületek között területi átfedés,
d) a
2. § (3) bekezdésében felsorolt mellékletek megvannak-e, illetve azt, hogy azok
a vadászterület kialakítási szabályainak megfelelnek-e.
(2) Ha a vadászati
hatóság megállapítja, hogy
a) a kialakításra tervezett
vadászterület határa nem felel meg a Vtv. 8. §-ában foglaltaknak, a kérelmet elutasítja,
b) a
kialakítandó vadászterületek között területi átfedés van, vagy a 16. § (1)-(2)
bekezdése szerinti zárványterület keletkezne, a vadászati hatóság - a
földtulajdonosi gyűlésen választott képviselők útján - felszólítja az
érintetteket az átfedés, illetve a zárványterület megszüntetésére irányuló
egyezség létrehozására,
c) az
érintettek által megkötött, a földtulajdonosi gyűlésen választott képviselők
részéről aláírt, térképvázlattal kiegészített egyezségről szóló megállapodást
nem nyújtják be a vadászati hatósághoz, akkor a vadászati hatóság a Vtv. 20. § (4) bekezdése, illetve a Vtv.
27. § (1) bekezdés a) pontja szerint jár el,
d) a
kialakításra kérelmezett vadászterület átfedésben van a jogerős határozattal
kialakított vadászterülettel, illetve zárványterület keletkezne, a vadászati
hatóság a kérelmezőt határidő megadásával felszólítja az átfedés, illetve a
zárványterület megszüntetésére. Amennyiben a megadott határidőig a kérelmező a
felszólításnak nem tesz eleget, a vadászati hatóság a Vtv.
20. § (4) bekezdése, illetve a Vtv. 27. § (1)
bekezdésének a) pontja alapján a vadászterületet a jogerősen kialakított
vadászterület határához igazodóan alakítja ki.
(3) Területi átfedés
esetén, ha a kérelmezők között egyezség jött létre, illetve, ha a
vadászterületet a Vtv. 27. § (1) bekezdés a) pontjának
alkalmazásával kell kijelölni, nem kell újabb tulajdonosi gyűlést összehívni,
ha a földtulajdonosi gyűlés jegyzőkönyvéből megállapítható, hogy a
földtulajdonosok tulajdoni hányada alapján számított szótöbbség a
határmódosítás ellenére fennáll. A vadászati hatóság ennek igazolása esetén
dönt a nyilvántartásba vételről, illetve a haszonbérleti szerződés, valamint a
vadgazdálkodási üzemterv jóváhagyásáról. A kérelemhez mellékelni kell a
tulajdonosi közgyűlés jegyzőkönyv kivonatának hitelesített példányát.
Zárványterület megszüntetésére irányuló eljárás esetén e bekezdésben
foglaltakat kell alkalmazni.
(5) A
képviselő - a vadászati hatóságnál történő közzététel kivételével - a Vtv. 14. §-ában meghatározott
módon köteles minden alkalommal hirdetményben tájékoztatást közzétenni a
földtulajdonosi kifizetések idejéről, helyéről és módjáról, továbbá legkésőbb
15 napon belül a földtulajdonosok vadászati közösségének gyűlésén hozott
határozatokról.
(6) A
földtulajdonosok vadászati közösségének képviselője köteles a földtulajdonosok
gyűlésének iratait legalább öt évig megőrizni.
(A Vtv. 14. §-ához)
12.
§ (1)
A Vtv. 12. §-ában foglaltakról - a kifüggesztett
hirdetménnyel összehívott módon - a vadászterület tulajdonosi közösségének
akkor is határoznia kell, ha egy természetes vagy jogi személy - ideértve a
Magyar Állam képviseletében eljáró személyt is - a vadászterület több mint
felének képviseleti jogával rendelkezik.
(2) A
hirdetmény kifüggesztésének időtartamába a kifüggesztés, illetve a levétel napja nem számítható be. A kifüggesztés időtartamát az érintett település jegyzője
igazolja.
(3) A
földtulajdonosok gyűlését összehívó földtulajdonosoknak a hirdetményen
nyilatkozniuk kell a tulajdonukban lévő, illetve képviselők esetében az általuk
képviselt földterületekről településenként a földterület helyrajzi számának és
nagyságának megjelölésével. Közös tulajdonban lévő földterület helyrajzi száma
a hirdetményen csak egyszer tüntethető fel, a teljes területnagyság
feltüntetésével. Azoknak az összehívóknak, akik közös tulajdonban lévő
földterület tulajdonosai, nyilatkozniuk kell arról is, hogy többségi
tulajdonnal vagy a tulajdonostársak többségének meghatalmazásával rendelkeznek.
(4) A hirdetményen fel kell tüntetni,
hogy a földtulajdonosi gyűlés összehívóinak helyrajzi szám szerinti összes
földtulajdonának területe hogyan aránylik a vadászterület teljes területéhez.
(5) A Vtv. 12.
§-a (1) bekezdésének b) pontja esetében a
hirdetmény mellékleteként a kialakítandó vadászterület megjelöléseként legalább
1:50 000 méretarányú topográfiai térképet, valamint a
vadászterület határvonalának egyedi azonosítására alkalmas leírását is ki kell függeszteni.
(6) A Vtv. 12. § (1) bekezdés b) pontja esetében a
hirdetmény mellékleteként csatolni kell a kialakítandó vadászterületen belül
található vadászterület határának megállapításánál figyelembe vehető
földterületek helyrajzi számait településenként azok nagyságának megadásával.
13.
§ (1)
A Vtv. 14. § (6)
bekezdésében foglaltak szerint a képviselő köteles az egyes földtulajdonosok
tulajdoni hányadairól nyilvántartást készíteni, és a vadászati jogból a
tulajdonosokra eső terhet, illetve hasznot a nyilvántartás szerint megosztani,
illetve eltérő megállapodás hiányában évente megfizetni.
(2) A megválasztott képviselő a
földtulajdonosok vadászati közösségével való elszámolási kötelezettségét -
eltérő megállapodás hiányában - évente a földtulajdonosi gyűlés elé terjesztett
pénzügyi beszámolójával teljesíti. A beszámolót a közösség határozattal fogadja
el.
(A Vtv. 16. §-ához)
14.
§ A Vtv. alkalmazásában vadgazdálkodási létesítménynek,
berendezésnek minősülnek a következők: a vadászterületen mesterségesen
létesített vadetető és dagonya, takarmánytároló, sózó, vaditató, épített les,
vadaskerti kerítés, épített vadbefogó, vadkárelhárítást szolgáló kerítés és más
műszaki létesítmény, apróvad tenyésztésére szolgáló létesítmény, amennyiben
azok megfelelnek a műszaki és biztonsági követelményeknek.
14/A. § (1) Vadászterület megszűnése esetén a megszűnt vadászterület
jogosultja - a felek eltérő megállapodásának hiányában - az okszerű gazdálkodás
mértékéig az új jogosulttal szemben igényt tarthat a korábban létesített
vadgazdálkodási, vadászati rendeltetésű létesítmények, berendezések, valamint a
vadaskertben, vadasparkban tartott vad ellenértékére.
(A Vtv. 17. §-ához)
15.
§ (1)
A vadászati jog haszonbérletére kötött szerződésben a
vadállomány faj- és darabszámát - a felek eltérő megállapodásának hiányában - a
tárgyévet megelőző két év statisztikai adatai alapján kell megbecsülni.
(2) Ha a haszonbérleti szerződés időtartama alatt a
haszonbérlő jogutód nélkül megszűnik, a Vtv. 17. §-ának
(6)-(7) bekezdéseiben meghatározott átmeneti időszakban a földtulajdonosok
kötelesek a vad és élőhelyének védelméről gondoskodni.
(3) A
(2) bekezdés rendelkezései az irányadók abban az esetben is, ha a haszonbérleti
szerződés időtartama alatt a szerződés a felek közös megegyezésével, vagy a
szerződés felmondásával szűnik meg.
(A Vtv. 19. §-ához)
16.
§ (1)
Zárványterület a Vtv. 19. §-ának
(2) bekezdésének i) pontja alkalmazásában az a földterület,
a) amely önálló vadászterületként
történő kialakítása esetén - a különleges rendeltetésű vadászterület
kivételével - kizárólag egy vadászterülettel lenne határos, vagy
b) amelyet
egy tulajdonosi közösség sem kíván vadászterületének részévé tenni,
c) amelyre
vonatkozóan a vadászterület határának megállapítására irányuló érvényes
földtulajdonosi gyűlést nem tartottak, önállóan vadászterületként nem jelölhető
ki.
(A Vtv. 22-24. §-aihoz)
17.
§ (1)
Vadaskert, vadaspark, vadfarm létesítésének engedélyezéséről,
illetve az engedélyben foglaltak felülvizsgálatáról az országos hatáskörű
vadászati hatóság a Vtv.-ben előírt eljárás szerinti
döntés meghozatalához a vadaspark, vadaskert, vadfarm
fekvése szerint illetékes vadászati hatóság véleményét kikéri.
(2) A
vadászati célú vadaskert legkisebb kiterjedése
a) vaddisznó, illetve muflon esetében
b) más
nagyvadfajok esetében
(3) Ha a vad
szaporítása és tartása, illetve a vadászati hasznosítás megosztott vadaskerti
egységekben történik, az egybefüggő vadászati célú területrész terjedelmének
meg kell felelnie a (2) bekezdésben foglaltaknak. Ez esetben a tartott vad
elejtése kizárólag a vadászati célú egységben történhet. Állat-egészségügyi
okból vagy a vad túlszaporodása miatt szükséges állományszabályozás céljából,
kérelemre a vadászati hatóság engedélyezheti a hivatásos vadász által
lőfegyverrel történő állományapasztást a nem vadászati célú területrészen
is.
(4) A
vadaskert létesítésének engedélyezésére irányuló kérelem tartalmi követelményeit
a 3.I. számú melléklet állapítja meg.
(5) A
vadfarm létesítésének engedélyezésére irányuló kérelmet az országos hatáskörrel
rendelkező vadászati hatósághoz címzetten, de a kialakítandó vadfarm fekvése
szerint érintett vadászati hatóságnál kell benyújtani. A kérelem tartalmazza:
a) a vadfarm létesítésének indokait és
célját,
b) a
létesítendő vadfarm legfontosabb adatait (terület, külső kerítéshossz,
tervezett vadállomány),
c) a
3/II. számú melléklet szerinti dokumentumokat.
18.
§ (1)
A vadaskert egészében (minden egységében) biztosítani
kell a vad természetes táplálkozási, rejtőzködési és - különösen a vadászati
célú egységben - kitérési, illetve menekülési lehetőségét.
19.
§ (1)
A vadaskertben tartott vadállomány hasznosítását a
vadászati hatóság - a létesítési engedélyben meghatározottak, továbbá az éves
vadgazdálkodási terv szempontjai szerint - vadászati évenként engedélyezi. Az
engedélyben meghatározza a vad vadaskertbe történő kiengedését, hasznosítását,
amelyhez kizárólag vadaskerti felhasználásra, külön „Z” (zárttéri)
megjelölésű azonosító jelet ad ki.
(3) A
vadfarm engedélyesének biztosítania kell a tartásra engedélyezett vadfaj
megfelelő tartási körülményeit, rendelkeznie kell takarmánytárolóval, egyedi
kezelésre alkalmas területtel, ivóvíz ellátással és karanténnal. A vadfarm
üzemeltetője köteles a vadászati hatóság által hitelesített
állomány-nyilvántartást vezetni, és évente, február utolsó napjával bezárólag
az állományváltozásokat a vadászati hatóságnak bejelenteni.
(A Vtv. 26. §-ához)
20.
§ A
vadászati hatóság a vadászterületekről a 4. számú melléklet szerint - a
vadgazdálkodási egységekre megállapított kódszámok alapján - nyilvántartást
vezet.
(A Vtv. 27. §-ában)
21.
§ (1)
Hatósági vadászat elrendeléséről szóló határozatban a vadászati hatóságnak meg
kell határoznia a vadászat feltételeit:
a) az elejthető vadfajok körét,
b) az
elejtés módját, eszközeit,
c) a
hatósági vadászat rendjét,
d) a
megbízott személyét vagy a kirendelés szükségességét.
(3) A
hatósági vadászaton elejtett vadból származó bevételnek a hatósági vadászat költségeivel
csökkentett részét a vadászati hatóság vagy megbízottja utalja a jogosult
számlájára.
(A Vtv. 29-30. §-aihoz)
22.
§ (1)
A sebzett vadat addig kell keresni, amíg megtalálására
esély van. Nagyvadra leadott lövésnél akkor is utánkeresést
kell folytatni, ha a helyszínen sebzésre utaló jelek nem találhatók.
(2) A vad elfogásánál kíméletesen kell
eljárni, annak testi épségét és egészségét nem veszélyeztető eszközt kell
alkalmazni.
(4) Élő vad befogása esetén az alkalmazott befogót a
jogosult köteles legalább huszonnégy óránként ellenőrizni. Éjszakai működés
esetén az első ellenőrzést legkésőbb napkeltekor el kell végezni. A vadat a befogóból az észleléstől számított lehető legrövidebb időn
belül el kell távolítani.
(5) A vad mozgásképtelenségét okozó befogás esetén haladéktalanul gondoskodni kell annak
állat-egészségügyi ellátásáról.
(A Vtv. 31. §-ához)
23.
§ (1)
A vadászterületen egy évnél hosszabb időtartamra
mesterségesen létesített vadgazdálkodási, vadászati létesítményt a tájba illő
módon, természetes anyagból kell készíteni.
(2) Élő fán leskosár akkor helyezhető el, ha az nem
veszélyezteti a fa életképességét.
(A Vtv. 32. §-ához)
24.
§ (1)
A Vtv. 32. §-ának alkalmazásában a vadgazdálkodási és vadászati
tevékenység során mesterséges vadtenyésztési tevékenység a vad zárttéri tartása
és szaporítása.
(2) Vadászterületnek nem minősülő területen, valamint vadasparkban tartott nagyvad vadaskertbe történő
kihelyezését a vadászati hatóság az éves vadgazdálkodási tervben engedélyezi.
(3) Vadászterületnek nem minősülő területről vagy vadasparkból a vadaskertbe telepített, illetve
kihelyezett nagyvadat a jogosult köteles jól felismerhetően, a vad teljes
élettartamára maradandó módon megjelölni. Az ilyen vad származásáról az átvevőt,
illetve a vadászt tájékoztatni kell, és ezt az állatkísérő okmányban is fel
kell tüntetni.
(4) A vadászatra jogosult
vadászterületnek nem minősülő területről vagy vadasparkból
vadaskertbe csak a (3) bekezdésben előírtak szerint megjelölt vadat helyezhet
ki.
(A Vtv. 37. §-ához)
(A Vtv. 38. §-ához)
26.
§ A
vadászati hatóság a Vtv. 38. § (3) bekezdésének c)
pontja alapján a kötelezettség megszegésével összefüggő eljárása mellett,
felszólítást követően vadászati tilalmat is elrendelhet, különösen, ha a
jogosult a Vtv. 16-18. §, a 22-25. §, a 28-35. §,
38-39. §, 69-71. § és a 82-83. §-okban foglalt
kötelezettségeinek nem tesz eleget.
27.
§ (1)
A vadászati idényeket az 5. számú melléklet
tartalmazza. A vadászati idény, ha annak kezdete vasárnapra vagy hétfőre esik,
akkor kiterjed az azt megelőző egy, illetve kettő napra. Ha a vadászati idény
vége péntekre vagy szombatra esik, akkor kiterjed az azt követő kettő, illetve
egy napra is.
(2) A
fácántyúk kibocsátás esetében vadászható, a vadászati hatóság által a vad
zárttéri tartásáról és kibocsátásáról adott engedélyben foglaltak szerint. Az
engedélyben meg kell határozni a kibocsátás feltételeit és a hasznosítás
mértéke, feltételei mellett a vadászat kibocsátóhelytől mért körzetét is.
(4) Vaddisznó
malacnak minősül a szaporulat
(5) Gímszarvasbikát,
dámbikát, őzbakot, muflonkost, szika
szarvasbikát egész évben, egyéb vadfaj egyedét, továbbá suta vadat az adott
vadfajra vonatkozó vadászati idényben szabad élve befogni.
27/A. § (1) Az 5. számú melléklet II. részében felsorolt vízivad fészkelése és vonulása szempontjából nemzetközi
jelentőségű és hazai kiemelt jelentőségű vízi élőhelyeken a vadászati hatóság
szabályozza a vízivad vadászat rendjét. Ebben
szabályozza a vízivad vadászatának helyét, módját,
idejét, gyakoriságát.
(2) A
vetési lúd és a nagylilik vadászati idénye Hajdú-Bihar, Békés és Csongrád megye
teljes közigazgatási területén, valamint Jász-Nagykun-Szolnok megye Tiszántúli
területén december 1-jén kezdődik és január 31-ig tart. Vetési lúdból és
nagylilikből naponta, személyenként összesen legfeljebb 4 darab ejthető el.
(4) A
vadállomány védelme és a vad kímélete miatt vadászati idényre való tekintet
nélkül haladéktalanul el kell ejteni a súlyosan beteg és mozgásképtelen,
illetve a súlyosan sérült és életképtelen vadat. Az elejtést a vadász, illetve
a kísérő köteles a vadászati naplóban „beteg” megjelöléssel rögzíteni,
és haladéktalanul bejelenteni a jogosultnak. A jogosult köteles az
állat-egészségügyi okból elejtett vadat vizsgálatra alkalmas módon az elejtés
helye szerint illetékes hatósági állatorvosnak bemutatni. A hatósági állatorvos
az elejtés indokoltságáról külön jogszabály szerinti igazolást állít ki.
(A Vtv. 46. §-ához)
28.
§ (1)
Vadgazdálkodási üzemtervet felsőfokú vadgazdálkodási képesítéssel, valamint
ötéves szakmai gyakorlattal rendelkező, a vadgazdálkodási tervezés szakértői
névjegyzékébe felvett személy készíthet.
(3) A vadgazdálkodási üzemterv tartalmi
követelményeit a 6. számú melléklet tartalmazza.
(A Vtv. 47. §-ához)
29.
§ (1)
Az éves vadgazdálkodási tervet legalább középfokú vadgazdálkodási képesítéssel,
valamint ötéves szakmai gyakorlattal rendelkező személy készíthet.
30.
§ (1)
Az éves vadgazdálkodási tervtől tíz százalékot meghaladó mértékben való
eltérést a vadászati hatóság kérelemre engedélyezheti.
(2) Az apróvad
hasznosításának tíz százalékot meghaladó mértékű elmaradása kivételével a nem
engedélyezett eltérés - ideértve a trófeás vad korosztályonkénti szabályozására
vonatkozó 16. számú melléklet szerinti előírásokat - a Vtv. 83. § (1) bekezdésének g) pontjában foglaltak
szerint a vadgazdálkodási szabályok megsértésének minősül.
(3) Az éves vadgazdálkodási terv készítése jóváhagyása során kárveszély esetén figyelembe kell venni a nem az adott
vadászterületen szaporodó, de ott megjelenő és vadkárt okozó váltóvadat is. Az éves vadgazdálkodási tervben a
hasznosítható vad mennyiségének jóváhagyásakor a vadászati hatóság a trófeás
vad korosztályi viszonyait és hasznosítását, valamint a tervezett törzsállomány
és szaporulat mellett a váltóvad mennyiségét, illetve
arányát is vizsgálja.
31.
§ (1)
A vadgazdálkodási-vadászati képzettségek, illetve
képesítések jegyzékét a 8. számú melléklet tartalmazza.
(A Vtv. 50-51. §-aihoz)
32.
§ (1)
E rendelet alkalmazásában hivatásos vadásznak minősül:
a) egy vagy több vadászterület
vadgazdálkodását irányító személy;
b) a
vadállomány őrzési és a vadászterület vadgazdálkodási feladatainak ellátásával
megbízott személy, akinek ebben a munkakörben történő foglakoztatása legalább a
heti 36 órát eléri;
c) a
33. § (3) bekezdése alapján foglalkoztatott személy.
(2) A hivatásos vadász működési területe
- a vadászterület vadgazdálkodásának egészét irányító munkakörű hivatásos
vadász kivételével - a több jogosult által történő közös igénybevétel esetén
sem haladhatja meg a háromezer hektárt.
33.
§ (1)
Hivatásos vadásznak minősül a jogosultnál a 32. § (1)-(2) bekezdésekben
foglaltak szerint vadgazdálkodási szakfeladatokat ellátó személy, aki e rendelet
szerint legalább középfokú szakirányú képesítéssel rendelkezik
vagy megfelel a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek, továbbá e minőségében
hatósági esküt tett és a vadászati hatóság hivatásos vadászként a
nyilvántartásba veszi.
(3) A hivatásos vadászokra előírt
feltételek megléte esetén hivatásos vadászként foglalkoztatható az őrzés
feladatát ellátó halőr, mezőőr, valamint az erdő őrzésével megbízott erdészeti
szakszemélyzet tagja, amennyiben a munkaköreikre megadott működési területek
fekvése összefügg.
34.
§ (1)
A vadászati hatóság a hatósági esküt tett hivatásos
vadászt a 9. számú melléklet I. része szerint veszi nyilvántartásba. A
9. számú melléklet II. része tartalmazza az Országos Magyar Vadászkamara (a továbbiakban:
vadászkamara) területi szervezetének a hivatásos
vadász kamarai tagról vezetett nyilvántartás mintáját. A hivatásos vadász
esküjének szövegét és az esküokmány formáját a 10. számú melléklet tartalmazza.
(2) A hivatásos vadász szolgálati
igazolványa, az igazolvánnyal azonos sorszámú szolgálati jelvénye, valamint a
szolgálati naplója mintáját a 11. számú melléklet tartalmazza.
(3) A
jogosult köteles a hivatásos vadász alkalmazásának megszűnését - a megszűnését követő
15 napon belül - bejelenteni a működésének helye szerint illetékes vadászati
hatóságnak.
(4) A vadászatra jogosult köteles a
hivatásos vadász alkalmazásáról, szolgálati helyéről, továbbá alkalmazásának
megszűnéséről - az alkalmazást, illetve az alkalmazás megszűnését követő 15
napon belül - tájékoztatni a működésének helye szerinti rendőrhatóságot,
valamint a hivatásos vadász lakóhelye szerint illetékes vadászkamarát.
35.
§ (1)
A hivatásos vadász részére a jogosult a (3)-(4)
bekezdésekben meghatározott egyenruhát és felszerelést biztosít.
(2) A hivatásos vadász szolgálati
feladatai ellátása során jogosult a vadász hagyományoknak megfelelő egyenruha
viselésére.
(3) A hivatásos vadász kötelező
egyenruhája: ünnepi öltöny, kalap, melynek kihordási ideje legfeljebb
harminchat hónap, téli terepruha, nyakkendő, sapka, sál kesztyű, nadrágszíj,
melyek kihordási ideje legfeljebb huszonnégy hónap, nyári terepruha, ing,
esőkabát, zokni, cipő, bakancs, gumicsizma, melyek kihordási ideje legfeljebb
tizenkét hónap. A hivatásos vadász ruházatán szerepel a „Hivatásos
Vadász” feliratú embléma.
(4) A hivatásos vadász kötelező
szolgálati felszerelése a következő: a vadászterület jellegének megfelelő
szolgálati vadászlőfegyver tokkal, golyós lőfegyver esetén céltávcsővel, könnygázszóró
palack, vadásztőr, táska, távcső tokkal, kézi lámpa, egyéni sebkötöző csomag,
valamint a működési terület térképe.
(5) A
hivatásos vadász szolgálati feladatai ellátása során köteles a ruházatán a 11.
számú melléklet szerinti szolgálati jelvényét viselni, valamint a szolgálati
igazolványát és naplót magánál tartani. A szolgálati igazolvány és napló,
valamint a jelvény elvesztését a vadászati hatóságnak haladéktalanul köteles
bejelenteni.
(A Vtv. 53. §-ához)
36.
§ (1)
A hivatásos vadász a szolgálati naplóba naponta köteles a szolgálati idő
kezdetét és végét, valamint a vadászattal és a vadgazdálkodással kapcsolatos
eseményeket bejegyezni, így különösen a vadgazdálkodás érdekeit
sértő cselekményeket, a vadállományra vonatkozó megfigyeléseit, szolgálati
tevékenységével összefüggésben elejtett vadat és az észlelt vadkárt. A
tudomására jutott vadkárt köteles a jogosultnak haladéktalanul jelenteni. A
hivatásos vadász naponta, szolgálata végén köteles bejegyzéseit aláírásával
igazolni.
(2) A hivatásos vadász a szolgálati
tevékenysége során elejtett vadat a vadászati napló és teríték nyilvántartásba
is köteles bejegyezni.
(3) A szolgálati napló ellenőrzésére a
jogosulton kívül a vadászati, valamint a rendőrhatóság jogosult.
(4) Erdészeti
szolgálati napló vezetésére kötelezett, egy vagy több vadászterület
vadgazdálkodását irányító hivatásos vadász nem köteles hivatásos vadász
szolgálati naplót is vezetni. Az erdészeti szolgálati napló vezetésére
kötelezett személy hivatásos vadászi feladataival kapcsolatos bejegyzéseit az
erdészeti szolgálati naplóban is vezetheti, ekkor mentesül a hivatásos vadász
szolgálati napló vezetési kötelezettség alól. Ez esetben a
hivatásos vadász szolgálati napló ellenőrzésére jogosultak részére az erdészeti
szolgálati naplóba történő betekintési és bejegyzési lehetőséget biztosítani
kell.
(A Vtv. 54. §-ához)
37.
§ (1)
A hivatásos vadász szolgálata teljesítése közben
szolgálati lőfegyverét előzetes figyelmeztetés és riasztó lövés leadása után az
életét vagy testi épségét közvetlenül fenyegető támadás elhárítására - ha a
támadás másként nem hárítható el - használhatja. A fegyverhasználat nem lépheti
túl a jogos védelem szükséges mértékét.
(3) A
szolgálati lőfegyver, valamint a könnygáz személy elleni használatáról a
hivatásos vadász köteles a rendőrhatóságnak, a vadászati hatóságnak, valamint a
jogosultnak haladéktalanul jelentést tenni, valamint a használat körülményeit
szolgálati naplójába bejegyezni.
(4) A
hivatásos vadász köteles az őt ért támadásról, fenyegetésről vagy jogszerű
tevékenysége akadályoztatásáról a jogosultat tájékoztatni, valamint indokolt
esetben a rendelkezésre álló bizonyítékok megjelölésével a rendőrhatóságnál
feljelentést tenni.
38.
§ (1)
A hivatásos vadász feladatának ellátása során az
intézkedésének ellenszegülő személlyel szemben az alábbi feltételek betartásával
a rendőrségnél rendszeresített könnygázt alkalmazhat. A könnygáz alkalmazását
meg kell előzni:
a) a cselekmény, magatartás
abbahagyására való felhívásnak,
b) figyelmeztetésnek,
hogy könnygáz alkalmazására kerül sor.
(3) A könnygáz nem alkalmazható szemmel
láthatóan kiskorú, súlyos beteg vagy fogyatékos személlyel, illetve terhes
nővel szemben.
(4) A könnygázt a lehető legkisebb
sérelmet okozó módon kell alkalmazni. Ha alkalmazása a célját elérte, további
alkalmazásnak nincs helye.
(5) A hivatásos vadász feladatának
ellátása során a könnygáz palackot hordtáskában
viseli. A könnygáz palackot nyilvános helyen őrizetlenül hagyni vagy idegen
személy őrizetére bízni tilos.
39.
§ A
hivatásos vadász nagyvad utánkeresés során
kegyelemlövéshez legalább 357 Magnum kaliberű, ötven
méter távolságon legalább 8 KO értékű lövedék kilövésére alkalmas, forgótáras
rendszerű szolgálati maroklőfegyvert vagy legalább öt milliméter átmérőjű
sörétet használhat. Ezen kívül legalább kilenc mm parabellum
kaliberű szolgálati maroklőfegyvert tarthat.
40.
§ (1)
A jogosult köteles gondoskodni a hivatásos vadász
vadászjegyének kiváltásáról, illetve érvényesítéséről, valamint a vadászati
felelősségbiztosítás megkötéséről.
(2) A
szolgálati lőfegyver műszaki-biztonsági vizsgálatáról a hivatásos vadász
gondoskodik a jogosult költségére.
41.
§ (1)
A hivatásos vadászt a szolgálati feladata teljesítése
során elejtett, elfogott vad után lődíjként a
szolgálati lőfegyvere és annak öbnagysága
figyelembevételével
a) az elejtett, elfogott szarkáért,
szajkóért és dolmányos varjúért tíz darab sörétes lőszer,
b) az
elejtett, elfogott borzért, nyestért, aranysakálért, nyestkutyáért,
mosómedvéért tizenöt darab sörétes vagy három darab 1000 joule-nál nagyobb
csőtorkolati energiájú golyós lőszer,
c) február
1.-július 31. közötti időszakban elejtett, elfogott rókáért huszonöt darab
sörétes vagy öt darab golyós lőszer, augusztus 1.-január 31. közötti időszakban
történt elejtése, elfogása esetén pedig tíz darab sörétes vagy kettő darab 1000
joule-nál nagyobb csőtorkolati energiájú golyós lőszer,
d) a
jogosult által előírt állományszabályozás során elejtett nagyvad után három
darab golyós lőszer
illeti meg a jogosult költségére.
(2) A lődíj elszámolásának rendjét a jogosult állapítja meg,
melyet köteles a vadgazdálkodási jelentéssel együtt a vadászati hatóság részére
megküldeni.
(A Vtv. 57. §-ához)
43.
§ (1)
A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal területi szerve
a Vtv. 57. §-ában
meghatározott - a jogszerűen elejtett nagyvad fajok közül a Gímszarvas, Őz,
Dámszarvas, Muflon és Vaddisznó egyedi jelölésére szolgáló - azonosító jelet és
az elejtett vad jelöléséről, valamint kezelésének és forgalomba hozatalának
élelmiszer-higiéniai és állat-egészségügyi feltételeiről szóló jogszabályban
meghatározott vadkísérő jegyet (a továbbiakban együtt: vadkísérő jegy) bocsát
darabonként 600 forint díj ellenében a vadászatra jogosult részére. A vadkísérő
jegy sorszámozott, egyszer használatos zárású, írható felülettel ellátott, az
elejtett vad jelöléséről, valamint kezelésének és forgalomba hozatalának
élelmiszer-higiéniai és állat-egészségügyi feltételeiről szóló jogszabályban meghatározott
adattartalmú műanyag jelölő. A vadkísérő jegyet a Mezőgazdasági Szakigazgatási
Hivatal területi szerve az éves vadgazdálkodási terv jóváhagyásakor, a
vadászatra jogosult igényének megfelelő darabszámban adja ki. A vadkísérő jegy
kizárólag a jogosult vadászterületén és az éves vadgazdálkodási tervben
hasznosításra jóváhagyott vadmennyiség mértékéig használható fel. A jogosult a
kiadott vadkísérő jegyek felhasználásáról a következő vadászévre szóló
igényével egyidejűleg köteles tételesen elszámolni. A jogosultnál lévő, fel nem
használt vadkísérő jegyek hatályát a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal
területi szerve a következő vadászévre meghosszabbíthatja.
(2) A
vadkísérő jegyet a nagyvad hátsó lábán a csánk fölött
- a horgasinat (Achilles-ín) befoglalóan - a nagyvad
birtokbavételét követően azonnal be kell helyezni. A vad elszállítását csak
vadkísérő jeggyel történt megjelölését követően szabad megkezdeni.
(3) Az élő vad
vadászterületről történő befogása és szállítása, illetve a vadaskerti telepítés
céljából történő befogás esetén az vadkísérő jegyet annak
hatálytalanításával kell felhasználni. Az így használt vadkísérő jegy a
szállítás egyéb okmányai mellett a rendeltetés helyéig kíséri a befogott vadat.
(4) A
vadkísérő jegyért fizetendő díjat a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal
Központ 10032000-00289782-00000000 számú számla javára, a Mezőgazdasági
Szakigazgatási Hivatal területi szerve által meghatározott módon készpénzben,
készpénz-átutalási megbízáson vagy átutalással kell teljesíteni.
44.
§ (1)
A jogosult a vadkísérő jegy használatának részletes
szabályait a helyi szabályzatban köteles megállapítani, és első alkalommal azt
az éves vadgazdálkodási terv mellékleteként a Mezőgazdasági Szakigazgatási
Hivatal területi szervéhez be kell nyújtani.
(2) A
helyi szabályzat módosítását 30 napon belül a Mezőgazdasági Szakigazgatási
Hivatal területi szervéhez meg kell küldeni.
(4) A
vad vagy zsigerelt teste csak a vadkísérő jeggyel együtt szállítható. A
vadkísérő jegyen szereplő adatokat a nagyvad felvásárlója, felhasználója vagy
feldolgozója oly módon köteles a megfelelő bizonylatokba bejegyezni, hogy abból
a vad vadászterületről való származása is megállapítható legyen. A behelyezett
vadkísérő jegynek a vad csánkján történő megőrzése a
vad - egésze vagy zsigerelt teste - feldolgozásáig kötelező.
45.
§ (1)
A vadászható madárfajok jogszerűen elejtett, befogott
egyedeit szállítani és értékesíteni, az ország területéről kivinni, az országba
behozni, valamint az ország területén átszállítani úgy szabad, ha a madár
legalább egyik szárnyán a vadfaj meghatározásához szükséges mértékben a
tollazatot meghagyták.
(2) A vadászható madárfajok közül a
kerceréce, a csörgőréce, a szárcsa, a balkáni gerle, a szarka, a szajkó, a
dolmányos varjú, a vetési lúd, a nagylilik és az erdei szalonka esetében tilos
azok élő vagy elpusztult, illetve elejtett egyedeinek és származékainak vagy
könnyen felismerhető részeinek eladása, eladásra történő szállítása, eladásra
történő tartása, valamint eladásra történő felkínálása. Ezen cselekmények az
egyéb vadászható madárfajok esetében csak a jogszerűen elejtett, befogott
egyedekkel végezhetők.
46.
§ A
vadászjeggyel rendelkező vadász egyéni lőjegyzékének
(zsákmányjegyzékének) mintáját a 12. számú melléklet tartalmazza. Egyéni
vadászat esetén a vadász az elejtett vad birtokba vételét követően köteles az
elejtés tényét az egyéni főjegyzékbe haladéktalanul bejegyezni, társas vadászat
esetén a bejegyzési kötelezettség a vadászat végén esedékes.
(A Vtv. 58. §-ához)
47.
§ (1)
Az egyéni, illetve a társas vadászati naplót és terítéknyilvántartást
a 13. számú mellékletben foglalt minta szerint területrészenként elkülönítve
kell vezetni. Minden vadászatot új sorszámon, annak megkezdése előtt kell
naplózni, a vadászat várható befejezésével együtt. A bejegyzett befejezési
időponton túl a vadász vadászati tevékenységet nem végezhet. Egyéni vendég-
vagy bérvadászat esetében a vadászatot a kísérővadász jegyezi be, társas
vadászat esetében pedig a vadászatvezető. Amennyiben a vadászaton vadelejtés,
sebzés, hibázás vagy bármilyen vadászati, illetve rendkívüli esemény történt
akkor a vadászat végén - egyéni vadászat esetén a vadász, társas vadászat
esetén a vadászatvezető, bér- és vendégvadászat esetén pedig a kísérővadász - a
vadászati napló megfelelő rovatába bejegyezni, valamint a bejegyzést
aláírásával hitelesíteni köteles.
(2) A
vadászjegyet, az egyéni lőjegyzéket, a hivatásos
vadász szolgálati naplóját, az egyéni, illetve a társas vadászati napló és
teríték-nyilvántartást és a jogosult által vezetett dokumentumokat a vadász,
illetve a jogosult - az eredeti bejegyzésekkel - az utolsó bejegyzést követő
legalább 5 évig köteles megőrizni. A vadász, illetve a jogosult 5 napon belül
köteles bejelenteni a vadászati hatóságnak, ha a felsorolt dokumentumok közül
bármelyik elveszik, megsemmisül, vagy azt tőle eltulajdonítják.
(A Vtv. 60-63. §-aihoz)
48.
§ (1)
A vadászati felelősségbiztosítást a vadászjegy vagy
vadászati engedély hatályának idejére kell kötni.
(2) A vadászjegy, a vadászati engedély,
valamint a vadászati engedéllyel rendelkező vadász egyéni lőjegyzékének
mintáját a 14. számú melléklet tartalmazza.
49.
§ (1)
A vadászjegyet és az egyéni lőjegyzéket
a kérelmező lakóhelye szerint illetékes vadászkamara területi szervezete
állítja ki, illetve hatályosítja.
(2) A vadászjegyet és az egyéni lőjegyzéket a vadászati évre kell kiállítani, illetve
érvényesíteni.
50.
§ (1)
Az állami vadászjegy kiadásának és az egyéni lőjegyzék
kiállításának, hatályosításának díja vadászati évenként összesen tízezer
forint.
(2) A
vadászjegy után fizetendő igazgatási-szolgáltatási díj ötven százalékát a
megyei vadászkamara - az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló törvény szerint
- havonta, a vadászati hatósággal egyeztetett módon köteles átutalni a
10032000-01031654-00000000 számú „Vadgazdálkodási bevételek”
központi kincstári számla javára.
(3) A
vadászjegyet kérelmező és az első alkalommal vadászjegyet váltó vadászokról,
hivatásos vadászokról a megyei vadászkamara a nyilvántartás változását
negyedévenként köteles megküldeni a vadászati hatóságnak.
51.
§ (1)
A vadászati engedély után fizetendő
igazgatási-szolgáltatási díj minden megkezdett harminc napra tízezer, egy évre
százezer forint, amit - a költségvetési törvényben foglaltak szerint - a
10032000-01031654-00000000 számú „Vadgazdálkodási bevételek”
központi kincstári számla javára, a vadászati hatóság által meghatározott módon
készpénzben, készpénz-átutalási megbízáson vagy átutalással kell teljesíteni. A
kérelem benyújtásával egy időben igazolni kell az igazgatási-szolgáltatási díj
megfizetését.
(2) A fel nem használt vadászati engedély
nem váltható vissza.
(3) A vadászati engedély elvesztése,
megsemmisülése esetén a pótlásként kiadott engedély után a teljes igazgatási-szolgáltatási
díjat meg kell fizetni.
52.
§ (1)
A vadászati engedélyt a bérvadászati szerződés vagy a
meghívólevél alapján a tervezett első vadászat helye szerint illetékes
vadászati hatóság állítja ki.
(2) A
vadászati engedéllyel rendelkező vadász vadászatának megkezdése előtt - a
vadászati engedély kérelemben fel nem sorolt vadászterület esetében - a
jogosult köteles a bérvadászati szerződés, vagy vendégvadászat esetén a
meghívólevél másolatát a vadászati hatóságnak benyújtani, valamint a vadászterület
kódszámát bejegyezni a vadászati engedéllyel rendelkező vadász egyéni lőjegyzékébe.
(3) A vadászati engedéllyel rendelkező
vadász vadászatát - a vadászat megkezdése előtt legalább huszonnégy órával - a
jogosultnak kell bejelentenie az érintett vadászterület szerint illetékes
vadászati, valamint védett természeti terület esetében a természetvédelmi
hatósághoz.
(4) A vadászati engedéllyel rendelkező
vadász apróvadra szervezett vadászatát - a vadászat megkezdése előtt legalább
huszonnégy órával - a jogosult védett természeti területen kívül is köteles
bejelenteni az illetékes természetvédelmi hatósághoz.
(5) Ha a vadászati engedéllyel rendelkező vadász ragadozó madárral folytat vadászatot, a
kérelemhez mellékelni kell az illető ország hatósága által a ragadozó madár
tartására kiadott engedélyt, továbbá a behozatalára külön jogszabály által
kiadott engedélyt.
53.
§ Amennyiben
a vadászati engedély kiadása iránti kérelmet a vadász az ügyeivel megbízott
vadászatszervező útján nyújtja be, a vadászati hatóság kérheti a szervező
vadásztatási tevékenység folytatására való jogosultsága igazolását. A
kérelemhez csatolni kell a bérvadászati szerződés, vagy vendégvadászat esetén a
meghívólevél másolatát.
(A Vtv. 65. §-ához)
54.
§ (1)
A vadászjegynek vagy a vadászati engedélynek a Vtv. 65. § (1) bekezdés a)-b) pontja
szerinti visszavonására irányuló eljáráshoz a vadász felelősségét jogerősen
megállapító szerv köteles értesíteni a vadász lakóhelye szerinti vadászati
hatóságot.
(2) A Vtv. 65.
§ (1) bekezdésében foglaltak szerint a vadászjegyet vagy a vadászati engedélyt
visszavonó határozatában a vadászati hatóság köteles rendelkezni a visszavonás
időtartamáról is.
(3) A vadászjegy visszavonásáról
rendelkező határozatban foglalt kötelezettség határidőben történő
teljesítéséről, illetve annak elmaradásáról a vadászkamara területi szervezete
értesíti az első fokon eljáró vadászati hatóságot.
(A Vtv. 66. §-ához)
55.
§ (1)
A miniszter - a Vtv. 66. §
(3) bekezdésében foglaltak szerint - a vizsga tartalmi feltételeit, valamint a
Vadászvizsga Szabályzatot a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítőben
teszi közzé.
(3) Nem kell vadászvizsgát tenni annak, aki
a) erdészeti, mezőgazdasági, közép-
vagy felsőfokú szakoktatási intézményben a vadászat-vadgazdálkodás tananyagát
tartalmazó tantárgyból eredményes vizsgát tett - ami a fegyverismeretre és
használatra vonatkozó elméleti és gyakorlati ismeretekre is kiterjedt -, és ezt
az oktatási intézmény hiteles okiratban igazolja;
b) felsőfokú
vadgazdálkodási szakirányú végzettséget szerzett;
c) vadgazdálkodási
technikusi oklevelet szerzett;
d) vadász-vadtenyésztő
szakmunkás képesítéssel rendelkezik.
Az a)-d) pontokban felsorolt szakképesítések
a fegyverismeretre és -használatra vonatkozó
vizsgarész letétele alól is mentesítenek.
(4) Vadászvizsgát kizárólag magyar nyelven lehet tenni.
56.
§ A
vadászvizsga díja tízezer forint. A ragadozó madárral való vadászatra, illetve
a vadász-íjászatra feljogosító kiegészítő vizsga díja a vadászvizsga mindenkori
díjának ötven százaléka. A díjat jelentkezéskor a vadászkamara területi
szervezeténél készpénzben vagy készpénz-átutalási megbízással kell teljesíteni.
57.
§ (1)
A vadászvizsga bizonyítvány - amit a vadászkamara ad
ki - az elméleti és a gyakorlati vizsgarészek eredményes letételét tanúsítja. A
vizsgáztatásról és a kiadott bizonyítványokról a vadászkamara nyilvántartást
vezet (Vadászvizsga Főkönyv). Az állami vadászvizsgáról kiadott bizonyítvány, a
jelentkezés és vadászvizsga-nyilvántartás mintáját, valamint a vadászvizsga
főkönyvét a 15. számú melléklet tartalmazza.
(2) A Vadászvizsga Főkönyv nyilvántartó lapját a vizsgát követően a vizsgabizottság tagjainak aláírásukkal
kell hitelesíteni. A Vadászvizsga Főkönyv nem selejtezhető.
(3) A vadászkamara területi szervezete az
állami vadászvizsgát tett személyek listáját a Vadászvizsga Főkönyv alapján
negyedévente megküldi a vadászati hatóságnak.
58.
§ (1)
Apróvadat sörétes vadászlőfegyverből kilőtt söréttel, nagyvadat golyós
vadászlőfegyverrel szabad elejteni. A hivatásos vadász által - nagyvad utánkeresés során kegyelemlövéshez - alkalmazható
vadászlőszer kivételével vadászati célra legalább 2 mm-től legfeljebb 5 mm-ig
terjedő átmérőjű sörét használható.
(2) Az 1. § bb) pontjában felsorolt apróvadfajokra
vadászlőfegyverből kilőtt söréttel és golyós vadászlőfegyverrel - ideértve az
ezer joule-nál kisebb csőtorkolati energiájú vadászlőszert és a 0,22 kaliberű golyós vadászlőfegyvert - is lehet vadászni.
Vaddisznóra, rókára, borzra, aranysakálra, nyestkutyára, mosómedvére sörétes
vadászlőfegyverből kilőtt golyóval is lehet vadászni.
(4) Nagyvadat a Vtv. 67. § (1)-(2) bekezdéseiben
meghatározott vadászati eszközzel lehet elejteni.
59.
§ (1)
Vizes területeken és azok védősávjában az ólomsörét használata vadászat során
tilos. Amennyiben védősáv nem kerül hatósági kijelölésre, a vizes terület
határterületén vízivad vadászat oly módon
folytatható, hogy a tilalommal érintett területre a kilőtt ólomsörét ne hulljon
vissza.
(2) Az (1) bekezdés szerinti vizes területnek tekintendő
a) az 5. számú melléklet III. részében
felsorolt terület, és
b) az
a halastó vagy egyéb olyan földterület, amelyet állandó jelleggel víz borít, és
a vízimadarak rendszeres tartózkodási helyéül szolgál.
(3) A vadászati hatóság hivatalból, vagy
a természetvédelmi hatóság kezdeményezése alapján a (2) bekezdés b) pontjában
meghatározott vizes területeket és azok védősávját, valamint a tilalom tényét a
vadgazdálkodási üzemtervben állapítja meg.
(4) A vadászati hatóság indokolt esetben
a vizes terület védősávjaként legfeljebb
60.
§ (1)
A vadászati hatóság külön engedélyével meghatározott
célra tudományos kísérlet, lakott területről történő eltávolítás és egyéb
humán-, illetve állat-egészségügyi célból vadbefogásra olyan kábító és bénító
vegyszert, valamint lőszert lehet alkalmazni, amely a vad életét és testi
épségét nem veszélyezteti. Tudományos kutatás céljából a vadászati hatóság a
vadászati módok, illetve a vadászati idények alól felmentést adhat.
(2) A Vtv. 30.
§-ának (2) bekezdése alapján róka, dolmányos varjú,
szarka és szajkó elpusztítására védett állatot nem veszélyeztető szelektív
hatású vegyszer is alkalmazható.
61.
§ (1)
A vadászeb fajtacsoportba a vadászkutyaként elfogadott
és nyilvántartott fajták közül az apróvad és nagyvad vadászatára, valamint
kotorékmunkára Magyarországon jellemzően használt fajták tartoznak.
(2) A vadászaton jellemzően használt fajták (a továbbiakban:
vadászkutyafajták) vadászati alkalmassági vizsgaszabályzatát (a továbbiakban:
VAV szabályzat) a vadászkutyafajták elismert ebtenyésztő szervezetei és a vadászkamara együttes
javaslata alapján a minisztérium hagyja jóvá, és a Földművelésügyi és
Vidékfejlesztési Értesítőben teszi közzé.
(3) A vadászkutyafajták vadászati
alkalmassági követelményeit a VAV szabályzatban, amennyiben indokolt,
fajtánként az apró- és nagyvad vadászat, továbbá a kotorékmunka során adódó
feladatok szerint kell meghatározni. A VAV szabályzatnak tartalmaznia kell a
minősítést végző teljesítménybíró kijelölésének szabályait, valamint a
vadászkutyafajták alkalmassági vizsgájának és nyilvántartásának rendjét.
(5) A (4) bekezdés szerinti vizsgával
kapcsolatos nyilvántartási feladatokat a vadászkamara látja el, ennek keretében
az adott évben eredményes vizsgát tett vadászkutyákról jelentést készít,
amelyről a tárgyévet követő év február 15-ig tájékoztatja a minisztériumot. A
jelentés megyénként, vadászkutyafajtánként és
vizsgatípusonként tartalmazza az adott évben eredményes vizsgát tett
vadászkutyák számát.
(6) A vadászkutyafajták külön jogszabály szerinti munkavizsgájának a fajtakörnek megfelelő vadászati
kiképzettség felmérésére is ki kell terjednie. Amennyiben ez a vizsga vagy
vizsgarész megfelel a VAV szabályzatban foglaltaknak, az egyben igazolja az
adott vadászkutya vadászati alkalmasságát is.
62.
§ (1)
Vadászkutyák vadászati alkalmassági vizsgáján csak az a személy végezhet
minősítést, aki teljesítménybírói igazolvánnyal és érvényes vadászjeggyel
rendelkezik.
(2) A vadászkutyák vadászati alkalmassági
vizsgáin biztosítani kell, hogy a VAV szabályzatban megadott munkateljesítmény
feltételeknek megfelelő, az adott fajtakörbe tartozó egyéb fajtájú vagy
fajtakeverék vadászkutyák is vizsgát tehessenek. Az eredményes vizsgát tett
vadászkutya azonosítható egyedi jelöléséről a vadászkutya tulajdonosa köteles
gondoskodni.
(3) A vadászkamara területi szervezete
köteles a megfelelő vadászati kiképzettséget is tanúsító sorszámozott,
vadászati alkalmassági vizsga igazolványt (a továbbiakban: VAV igazolvány)
kiállítani, amelyben fel kell tüntetni a vadászkutya egyedi jelölését. Ha a
vadászkutya vadászati alkalmassági vizsgáját az elismert ebtenyésztő szervezet
rendezi, köteles a bírálati lap egy példányát haladéktalanul megküldeni a
vadászkamara területi szervezetének, amely ez alapján kiállítja és a
vadászkutya tulajdonosa részére kiadja a VAV
igazolványt. A VAV igazolvány mintáját a 24. számú melléklet tartalmazza.
(4) A minősítést végző személyekből álló
bizottság a vizsga napján összesítőt készít a 24. számú melléklet szerint. A
vizsgáztatásról és a VAV igazolványokról a vadászkamara területi szervezetei
nyilvántartást vezetnek, melyhez az elismert ebtenyésztő szervezet a
vadászkutya alkalmassági vizsga összesítő egy példányát 8 napon belül megküldi
a vadászkamara területi szervezetének.
63.
§ (1)
A vadászaton - a vaddisznó hajtóvadászata kivételével
- az alkalmazott vadászati módnak megfelelő, vadászati alkalmassági vizsgát
igazoltan teljesített vadászkutya használható. A vadászat során a vadászkutya
vezetője a VAV igazolványt, illetve az ezzel egyenértékű munkavizsga
bizonyítványt köteles magánál tartani, és azt a vadászat ellenőrzésére
feljogosított személy felhívására bemutatni.
(2) A vadászkutya vezetője köteles a
vadászterületen folytatott munka közben jól látható és az állat egészségét,
biztonságát nem veszélyeztető megkülönböztető jelzéssel a vadászkutyát ellátni,
a kotorékeb kivételével.
(3) A jogosult köteles gondoskodni a
vadászkutyát tartó és azt a vadászaton rendszeresen vezető hivatásos vadász
részére a kutyatartás igazolt költségeinek legalább ötven százalékának
megtérítéséről.
64.
§ (1)
Vadászterületen vadászkutya vadászati alkalmassági vizsgája továbbá a külön
jogszabály szerinti teljesítményvizsgálata és minősítése céljából - a képesség-
és tenyészvizsga, illetve a mezei verseny kivételével
- verseny, illetve vizsga augusztus 1.-február 28. között rendezhető. A február
28.- augusztus 1. közötti időszakban tartott rendezvényekhez vagy vadászeb
gyakoroltatásához kizárólag tenyésztésből kihelyezett apróvad használható.
(2) A vadászterületen az (1) bekezdés
szerinti rendezvények lebonyolításához, illetve a vadászeb gyakoroltatásához a
jogosult előzetes hozzájárulása is szükséges. A vadászeb gyakoroltatásához a
vadászterületen külön területrész is kijelölhető.
(A Vtv. 69. §-ához)
65.
§ (1)
A vadász a vadászat megkezdése előtt köteles a
jogosultnál az előírt rendben jelentkezni. Egyéni vadászat esetén - ha ettől
eltérő helyi szabályt nem állapítanak meg - a jogosultnál való jelentkezésnek
minősül a vadászatnak a vadászati napló vezetésére meghatározott szabályok
szerinti bejegyzése is. A vadász e rend szerinti jelentkezésével a jogosult
hozzájárulása a vadászathoz megadottnak tekintendő. Egyéni vadászati módok
esetén a jogosult köteles a vadászatok rendjére vonatkozó rendelkezéseit
ismertetni, továbbá azt a vadászati naplóba is bejegyezni.
(2) A jogosult a vadászat részletes
rendjét a vadászterületnek megfelelően, a helyi viszonyok szerint köteles
megállapítani és a helyi szabályzatot a vadászati napló és
teríték-nyilvántartás mellé is bejegyezni, illetve csatolni.
(3) A
vadász köteles a helyi szabályzatban foglaltakat megtartani, valamint a
jogosult által felhatalmazott vadászatvezetőnek, illetve kísérő vadásznak a vadászat
rendjére vonatkozó utasításait követni. A vadászatra vonatkozó szabályok,
illetve utasítások megszegőjét a vadászatvezető, egyéni vadászat esetén a
jogosult vagy a hivatásos vadász figyelmezteti, súlyosabb esetben az érintett
vadászatból kizárja.
66.
§ (1)
Társas vadászati mód esetén a vadászatra jogosult köteles vadászatvezetőt
állítani. A társasvadászatot a vadászatvezető irányítja. A társasvadászat
vezetője hatályos vadászjeggyel és legalább középfokú vadgazdálkodási-vadászati
szakképesítéssel rendelkező személy lehet.
(2) A
társas vadászatok ütemtervét a jogosult köteles legkésőbb szeptember 30-áig a
vadászati hatóságnak, rendőrhatóságnak, valamint - a természetvédelem alatt
álló területre vonatkozóan - a természetvédelmi hatóságnak írásban megküldeni,
és az esetleges változást - legkésőbb a vadászat kezdetét két nappal megelőzően
- bejelenteni.
(3) A társas nagyvad vadászatról
hajtásonként külön legalább 1:20 000 léptékű hajtástérképet kell készíteni. A
hajtástérkép egy példányát a vadászat megkezdése előtt át kell adni a
lőállásokban helyet foglaló valamennyi vadásznak, a vadászatvezetőnek, a
hajtás- és szárnyvezetőknek, a felvezetőknek, a vadászaton gépjárművel
közlekedőknek, a vadösszeszedőknek és az utánkeresőknek.
(4) A hajtástérképnek tartalmaznia kell:
a) valamennyi lőálláson álló vadász
helyzetét (ugyanazon a lapon),
b) a
lőállásra felállított vadász helyzetét a tilos lőirányok
egyértelmű feltüntetésével,
c) a
hajtás irányát,
d) a
szükséges biztonsági rendszabályok leírását,
e) a vadászatvezető, illetve a
felvezető(k) elérhetőségét.
(6) A helyi szabályzatban foglalt
rendelkezések megsértése esetén - amennyiben az a Vtv.
alapján nem minősül jogosulatlan vadászatnak, vagy a vadászat rendje
megsértésének - a vadászatra jogosult járhat el.
67.
§ (1)
A vadászatvezető, illetőleg a kísérővadász köteles a
vadászat megkezdése előtt meggyőződni arról, hogy a vadász rendelkezik-e a
vadászat gyakorlásának személyi feltételeivel.
(2) A
vadászterületen a jogosult azoknak az egyénileg vadászó személyeknek a közvetlen
(együtt tartózkodó) kíséretéről köteles gondoskodni, akik a biztonságos vagy
szakszerű vadászathoz szükséges helyi ismeretekkel nem rendelkezhetnek, vagy
ezt kérik. Kísérőként a jogosult elsősorban a hivatásos vadászt köteles
megbízni, illetve - ha a körülmények ezt nem teszik lehetővé - e feladatra
alkalmas, vadászjeggyel rendelkező vadász is megbízható. Az egyénileg vadászó,
meghatározott fajú és számú vad vadászatára jogosító bérvadászati szerződéssel
rendelkező személy mellé - eltérő megállapodás hiányában - közvetlen
kísérőszemélyt kell állítani. Társas vadászati mód esetén a kíséretről a
vadászat rendjének megfelelően kell gondoskodni, amelynek során a kíséret
meghatározott területrészen irányított is lehet.
(3) A vadászatvezető, illetőleg a kísérővadász
a vadászat megkezdése előtt tájékoztatást ad a vadászat alatt követendő
magatartásról. A vadász csak olyan fajú, ivarú, trófeaminőségű és mennyiségű vadat ejthet el, amelyre rendelkezik a
jogosult hozzájárulásával, illetve arra adhat le lövést, amelynek elejtésére a
vadászatvezető vagy a kísérővadász előzetesen engedélyt adott. Aki a vadászat
során nem engedélyezett vadat ejt el, köteles haladéktalanul a jogosultnak,
illetve társasvadászaton a vadászatvezetőnek bejelenteni.
(4) A jogosult évente legalább egy
alkalommal köteles balesetvédelmi oktatást tartani a vadászatra vonatkozó
szabályokról; erről jegyzőkönyvet kell felvenni. A vadászatvezető, illetve
egyéni vadászat esetén a kísérő köteles a vadászat megkezdése előtt
balesetvédelmi eligazítást tartani, amit a résztvevők aláírásukkal igazolnak.
68.
§ (1)
A vadászterület államhatárral határos részének
kivételével a vadászterület határától számított háromszáz méteren belül lesvadászatot folytatni, vadkárelhárítást szolgáló kerítés
és más műszaki létesítmény kivételével vadgazdálkodási berendezést, vadbefogót,
szórót létesíteni, működtetni csak a szomszédos vadászterületek jogosultjával
kötött megállapodás alapján szabad.
(3) A vadászat során tilos a szomszéd
vadászterületre átlőni.
(A Vtv. 70. §-ához)
69.
§ (1)
A Vtv. 70. § (1)
bekezdésének a) pontja szerint egyéni vadászatnak minősül:
b) a
les,
c) a
barkácsolás, és
d) a
vízi járműből történő vadászat,
e) az egyéni apróvad vadászat,
(3) Nagyvadra történő egyéni vadászat alkalmával
keresőtávcső használata kötelező.
70.
§ (1)
A Vtv. 70. § (1)
bekezdésének b) pontja szerint társasvadászatnak minősül a nagyvad
terelő- és hajtóvadászata, az apróvad kereső-, illetve
hajtóvadászata amennyiben a felsorolt vadászatokon három vagy több vadász vesz
részt. Nagyvad terelővadászatának minősül a hajtóebek
használata nélkül szervezett társasvadászat.
(2) Apróvad vadászatán az 1. § ba)-bb) pontjaiban felsorolt apróvadfajok
ejthetőek el, az 5. számú melléklet előírásai szerint.
(3) Nagyvad
terelővadászaton lőhető a vaddisznó, a gímtehén, -ünő, -borjú,
a dámtehén, -ünő, -borjú, a
muflonjuh, -jerke, -bárány,
az őzsuta és -gida, továbbá az 1. § (1) bekezdés b)
pontjának bb) alpontja szerinti apróvadfajok (a
dolmányos varjú, a szarka és a szajkó kivételével).
(4) Nagyvad hajtóvadászaton lőhető a vaddisznó és az 1. § bb) pontja
szerinti apróvadfajok, a dolmányos varjú, a szarka és a szajkó kivételével.
(5) A társas nagyvad vadászaton részt vevő vadászok száma -
ide nem értve a hivatásos vadászokat és a hajtást irányító vadászokat - nem
haladhatja meg a 25 főt.
71.
§ (1)
Fácánra, fogolyra, vadrécére, vadlibára, szárcsára, erdei szalonkára, balkáni
gerlére, örvös galambra röptében, mezei nyúlra futtában szabad lőni (kivéve a
sebzett vagy beteg, mozgásukban korlátozott egyedeket). A vaddisznó és a
sebzett nagyvad, illetve terelővadászaton a sutavad
kivételével csak álló nagyvadra szabad lőni. Íjjal történő vadászat esetén a
mezei nyúlra nemcsak futtában, a szárnyas vadra nemcsak röptében szabad
nyilazni.
(2) A lőállásokhoz a vadászatvezető vagy
a felvezető vezeti a vadászokat. A lőállás elfoglalásakor a felvezető a
vadásszal ismerteti a szomszédainak helyzetét, a
hajtás irányát, valamint a tilos lőirányokat. Ha a
vadászat gazdasági vagy földút közelében folyik, az utakra őröket kell
állítani. Tilos a hajtók között kitörő vagy a vadászok vonalán átfutó vadat
célozva követni. A lőállást a hajtás, illetve a terelés befejezése előtt tilos
elhagyni.
(3) A lőállásokon a lőállásoktól 5-15
méteres távolságban feltűnő színű (piros vagy narancssárga) szalaggal vagy
festékkel - a természeti környezet megkímélése mellett - a tilos lőirányokat fel kell tüntetni. A megengedett lőirányokat úgy kell meghatározni, hogy az abba az irányba
leadott lövések semmi esetre se veszélyeztessék mások életét és testi épségét.
(4) A vadászatra vonatkozó szabályok,
illetve utasítások megszegőjét a vadászatvezető figyelmezteti, súlyosabb
esetben a vadászatból kizárja. A hajtás megindítását és végét a vadászatvezető
a vadászat résztvevői számára köteles egyértelműen jelezni. A hajtás lefújása
után tilos lövést leadni, kivéve - a vadászatvezető előzetes eligazítása
alapján - a sebzett vad terítékre hozását. A hajtás lefújása után
szabálytalanul lövést leadó vadászt a vadászatvezető
köteles a napi vadászatból kizárni.
(5) A vadászat nem kezdhető meg a
biztonságos lefolytatását akadályozó körülmény esetén. A vadászat biztonságos
lefolytatását akadályozó bármely körülmény fellépése esetén a vadászatot be
kell szüntetni.
72.
§ (1)
Lakott területen, közforgalmú járművön, valamint idegen vadászterületen történő
áthaladáskor a vadászlőfegyver csak kiürítve, tokban tartható, illetve
szállítható. Tilos vadászlőfegyvert őrizetlenül hagyni. A vadászlőfegyver
használata előtt ellenőrizni kell, hogy nincs-e megtöltve, a csőbe nem került-e
idegen anyag; külső kakasos vadászlőfegyver kakasa nincs-e felhúzva.
(2) A töltött vadászlőfegyver a vadászat
során biztosítva a vállon vagy kézben tartva, a csőtorkolattal felfelé
hordható. A vadászlőfegyvert megtölteni, illetőleg csőre tölteni csak akkor
szabad, amikor a vadászat megkezdődött. A vadászlőfegyvert mindig úgy kell
kezelni, hogy az még véletlen elsülés esetén se okozhasson személyi sérülést
vagy anyagi kárt. A vadászlőfegyvert csak a lövés előtt szabad tűzkész, illetve
golyós lőfegyver elsütő billentyűjét gyorsított állapotba helyezni. Ha a lövés
elmarad, a vadászlőfegyvert haladéktalanul ismét biztosítani, a golyós
lőfegyver gyorsítóját feszteleníteni is kell. A vadászlőfegyvert
terepakadályokon történő áthaladások megkezdése előtt, magasleslétra
használata előtt, a fegyver meghibásodásakor, a vadászat során tartott
szünetekben, valamint a vadászat befejezésekor előbb ki kell üríteni, és a
kiürített fegyvert a többi vadász számára is láthatóvá tenni.
(3) A vadászat alkalmával a leshelyet
vagy lőállást az előzetesen megbeszélt időpontig vagy a vadászat befejezésének
jelzéséig nem szabad elhagyni. Sötétben a vadász a megállapodás szerinti hang-
és folyamatos fényjel leadásával közeledhet a másik vadász helyéhez.
73.
§ (1)
Vízen történő vadászatra csak az a kézi erővel hajtott vízi jármű - csónak -
használható, amely
a) kifogástalan műszaki állapotú,
b) a
vadászlőfegyverrel való lövéshez egyensúlyt biztosít, valamint
c) rendelkezik
rögzített ülőhellyel. Vízi járműből való vadászat alkalmával a járművön - a
vezetőjén kívül - egy vadász vadászkutyával tartózkodhat.
74.
§ (1)
Minden vadászházban elsősegélynyújtó felszerelést kell tartani. A társas
vadászat színhelyére elsősegélydobozt kell vinni. Erről, valamint az
elsősegélynyújtó felszerelések szükség szerinti pótlásáról a vadászatvezető
gondoskodik. Egyéni és társasvadászat során minden vadász köteles egyéni
sebkötöző csomagot magánál tartani. A vadászattal kapcsolatos építményeket és
egyéb berendezéseket a biztonsági követelményeknek megfelelően kell létesíteni
és üzemben tartani.
75.
§ (1)
Ha a lőfegyverrel okozott vadászati baleset társas, vagy legalább kettő
egymással kapcsolatot tartó vadász egyéni vadászatán történt, a vadászatvezető,
illetőleg a balesetet észlelő vadász köteles a vadászatot azonnal leállítani.
Azokat a vadászokat, akiknek a baleset előidézésében vagy körülményeinek
tisztázásában szerepe lehet, vissza kell állítani arra a helyre, ahol a sérülés
bekövetkezésekor tartózkodtak, illetőleg helyben maradásra kell felszólítani.
Tisztázni kell a baleset alkalmával a vad mozgásának irányát, elejtése helyét,
a vadászok lövés idején elfoglalt helyzetét, illetve haladásuk irányát, a lőirányokat, a lövés körülményeit, valamint azt, hogy ki
adott le lövést.
(2) A vadászatvezető a baleset
körülményeit írásban rögzíti, és vázrajzon szemlélteti, melyben jelölnie kell a
vadászoknak a sérülés bekövetkezésekor elfoglalt helyét és egyéb - a későbbi
vizsgálathoz szükséges - adatot.
(3) Azoktól a vadászoktól, akik a sérülés alkalmával a
közelben tartózkodtak és a baleset helye irányába adtak le lövést, a kiürített
vadászlőfegyvert és a lőszert a vadászatvezetőnek át kell vennie. A
vadászlőfegyvereket és a hozzájuk tartozó lőszereket a tulajdonosa nevének
megjelölésével biztonságos körülmények között kell tárolni.
(4) A rendőrhatóság megérkezése után a
helyszínen bekövetkezett esetleges változásról, valamint az eredeti helyzetről
a balesetet előidéző, illetőleg a helyszín biztosítását ellátó személy köteles
tájékoztatást adni.
(A Vtv. 71. §-ához)
(2) A Vtv. 71.
§ (2) bekezdésének e) pontja szerint nem minősül elektronikus optikai
eszköznek a céltávcsőben célzás megkönnyítése céljából elektronikusan
megvilágított irányzék.
(A Vtv. 73-74. §-aihoz)
76.
§ (1)
A trófeabírálat megállapítja a trófea adatait és a
trófea korosztály szerinti besorolását. A trófeabírálat során a Nemzetközi
Vadászati és Vadvédelmi Tanács (C.I.C.) bírálati
képletei az irányadók.
(2) A gímszarvas, dámszarvas, az őz és a
muflon nagyvadfajok egyedeinek korosztály szerinti besorolását a 16. számú
melléklet tartalmazza.
(3) A
jogosult, illetve megbízottja a vadászjeggyel rendelkező vadász által elejtett
vad trófeáját az elejtés helye szerint illetékes vadászati hatóságnál, vagy
térségi trófeabírálaton is bemutathatja.
(4) A
jogosult, illetve megbízottja a vadászati engedéllyel rendelkező vadász által
elejtett vad trófeáját bármelyik vadászati hatóságnál bemutathatja. Ez esetben
a trófeát elbíráló vadászati hatóság 22 munkanapon belül hivatalból küldi meg a
bírálat eredményét az elejtés helye szerint illetékes vadászati hatóságnak.
77.
§ (1)
A vad (vaddisznót kivéve) trófeájának bemutatása
megfelelően előkészített teljes nagykoponyával vagy szabályosan kiskoponyára
vágva szükséges.
(2) A hivatásos vadász - a jogosult által
kötött eltérő megállapodás hiányában - köteles a működési területén elejtett
vad trófeáját - a jogosult rendelkezésének megfelelően - bírálatra kikészíteni
és a bírálatig tárolni.
(3) A vadászati idényen kívül, hatósági
engedéllyel elejtett vad trófeáját legkésőbb az elejtéstől számított harminc
napon belül kell bírálatra bemutatni.
(5) A vadászterületen a hullott agancsot,
illetve az elhullott vad trófeáját a jogosult előzetes írásbeli
hozzájárulásával szabad gyűjteni.
(6) A vad származékainak a jogosult
hozzájárulása nélküli gyűjtése esetén a Vtv. 84. §
(1) bekezdésének g) pontja szerinti rendelkezéseket kell megfelelően
alkalmazni.
78.
§ A
következő nemzetközi ponthatárt elérő trófeák (a továbbiakban: C.I.C. pont):
|
a) gímszarvas |
( |
|
b) dámszarvas |
( |
|
c) muflonkos |
( |
|
d) őzbak |
( |
|
e) vadkan |
( |
esetében a bírálatot végző vadászati hatóság
köteles - az értékelést követő 15 munkanapon belül - a trófeát, nemzeti értékké
való nyilvánítás céljából, az országos hatáskörű vadászati hatóságnak felülbírálatra bemutatni.
79.
§ (1)
A vadászati hatóság az elejtő és a vadászatra jogosult
részére a trófea bemutatását a 17. számú melléklet szerinti trófea bírálati
lapon aláírással és bélyegzővel igazolja. A trófeabírálati lap tartalmazza a
bírálatot végző hatóság megnevezését, ügyszámát, az igazolás helyét, idejét, a
kiadmányozó nevét és hivatali beosztását, valamint a trófea bírálati adatait és
minősítését. A vadászati hatóság az elbírált trófeán - a vaddisznóagyar és a
vadászati engedéllyel elejtett vad trófeája kivételével - maradandó módon
feltünteti a trófea bírálati ügyszámát.
(2) A
trófea kivitelénél a trófeabírálat vadászati hatóság igazolását a
vámhatóságnak, illetve a trófea származásának ellenőrzésére jogosult szerv
felhívására be kell mutatni. Az elhullott vagy egyéb nem közvetlen elejtésből
származó trófea, illetve hullott agancs kiviteléhez a vadászati hatóság a 18.
számú melléklet II. részében foglaltak szerinti kiviteli engedélyét kell
bemutatni.
(3) A
vadászati hatóság a jogszerűen elejtett trófeás vad éremhatárt elérő
trófeájáról az elejtő nevére kiállított oklevelet és érmet is átad.
(4) A
trófea bírálatáért a bemutatásra kötelezettnek igazgatási szolgáltatási díjat
kell fizetni a 18. számú melléklet I. részében foglaltak szerint. A
trófeabírálat díját a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ 10032000-00289782-00000000
számú számla javára, a vadászati hatóság által meghatározott módon készpénzben,
készpénz-átutalási megbízáson vagy átutalással kell teljesíteni.
80.
§ (1)
Elhullott vagy állategészségügyi okból elejtett vad trófeabírálati kérelméhez
az elejtett vad jelöléséről, valamint kezelésének és forgalomba hozatalának
élelmiszer-higiéniai és állat-egészségügyi feltételeiről szóló jogszabály
szerint kiadott igazolást kell csatolni.
(2) A gépjárművel való ütközés miatt
elhullott vad trófeabírálatához a balesetről készült jegyzőkönyvet is csatolni
kell.
81.
§ (1)
A vadászati hatóság a Vtv.
74. § (6) bekezdése szerint nemzeti értékké nyilvánított trófea fölötti
rendelkezési jogát a nemzeti értékké nyilvánító határozatban korlátozhatja.
(2) A
nemzeti értékké nyilvánított trófea elhelyezéséről, kiállításon történő
bemutatásáról a vadászati hatóság dönt.
(3) A
trófea nemzeti értékké nyilvánítása esetén a jogosult a rendelkezési jogának
korlátozása arányában kártalanítást igényelhet. Amennyiben a nemzeti értékké
nyilvánított trófeát bérvadászati szerződés keretében ejtették el, a
szerződésben szereplő elejtési összeg mértékéig igényelhető kártalanítás.
(A Vtv. 75-81. §-aihoz)
82.
§ (1)
A Vtv. 75. § (1)
bekezdésében foglalt vadkár öt százalékot meghaladó részét a bekövetkezett
összes kár alapján kell számolni.
(2) A Vtv. 75.
§ (1) bekezdésének alkalmazásában mezőgazdaságban
okozott vadkár a vad táplálkozása, taposása, túrása vagy törése következtében a
szántóföldön, a gyümölcsösben és a szőlőben a mezőgazdasági kultúra
terméskiesését előidéző károsítás. A gyümölcs-, illetve szőlőtelepítésben
bekövetkezett vadkár pénzértékét a pótlás mértékének arányában kell
meghatározni.
|
október 1.-augusztus 15. |
|
b) tavaszi
gabona |
április 1.-augusztus 1. |
|
c) kukorica |
április 15.-november 30. |
|
d) burgonya |
április 15.-október 15. |
|
e) napraforgó,
szója |
április 15.-szeptember 30. |
|
f) borsó |
március 1.-augusztus 30. |
|
g) szőlő,
gyümölcsös |
egész évben |
83.
§ (1)
Vadkár, vadászati kár, valamint vadban okozott kárbecslést közép- vagy
felsőfokú szakirányú végzettséggel és legalább ötéves szakmai gyakorlattal
rendelkező személy végezhet.
(2) A Vtv. 75. § (1) bekezdése alkalmazásában
erdőgazdálkodásban okozott vadkár az erdősítésben a vad rágása, hántása,
túrása, taposása, törése által a csemeték elhalását előidéző, vagy a
csúcshajtás lerágásával, letörésével a csemeték fejlődését akadályozó, továbbá
az erdei magok elfogyasztása által a természetes erdőfelújulás elmaradását
okozó károsítás. A kár pénzértékben történő megállapításához az erdő értékét
kell alapul venni.
(3) A Vtv. 81. § (3) bekezdésének alapján a települési
önkormányzat jegyzője által kirendelhető szakértők névjegyzékét a vadászati
hatóság állítja össze, és azt a települési önkormányzatok jegyzőinek
rendelkezésére bocsátja.
84.
§ (1)
A kárbecslésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek
tartalmaznia kell a szakértő és a felek megnevezését, címét, a szakértő
helyszíni megállapításait, az általa megállapított kár mértékét, valamint azt, hogy
a károsult a kár megelőzési kötelezettségének milyen módon tett eleget, illetve
a felek vadkárátalány-fizetésben megállapodtak-e. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia
kell továbbá a felek, illetőleg képviselőik által a szakértő megállapításaira
tett esetleges észrevételeit is.
(2) A mezőgazdasági (ideértve a szőlőt és
gyümölcsöst is) és az erdei vadkárok becsléséhez a szakértő által alkalmazott
jegyzőkönyv mintáját a 19. számú melléklet tartalmazza. A jegyzőkönyvet
a szakértőnek és a jelen levő feleknek (képviselőinek) kell aláírniuk.
(A Vtv. 82. §-ához)
(A Vtv. 83-85. §-aihoz)
86.
§ (1)
A Vtv. 84. §-ának (3) bekezdésében foglalt vadvédelmi bírságot a vad
egyedének a 20. számú mellékletben foglalt vadfajok
és a hullott agancs vadgazdálkodási értékének jegyzéke figyelembevételével kell
megállapítani.
(3) A
vadászjegy elvesztésével, megsemmisülésével, vagy eltulajdonításával
kapcsolatos 5 napon belüli bejelentési kötelezettséget a vadászjegy
elvesztéséről, megsemmisüléséről, vagy eltulajdonításáról történő
tudomásszerzéstől kell számítani.
87.
§ A
vadgazdálkodási és a vadvédelmi bírság összegét a 10032000-01031654-00000000
számú „Vadgazdálkodási bevételek” központi kincstári számla javára,
a vadászati hatóság határozatában meghatározott módon készpénzátutalási
megbízáson vagy átutalással kell teljesíteni.
(A Vtv. 87-89. §-aihoz)
(2) A vadászati hatósági feladatot ellátó
személy a munkavégzés során köteles a hivatalos személyre utalást kifejező
szolgálati jelvényt viselni, illetve felhívásra köteles magát a szolgálati
igazolvánnyal és jelvénnyel is igazolni. A vadászati hatósági feladatokat
ellátó személyek okmányainak mintáját a 21. számú melléklet tartalmazza.
89.
§ (1)
A vadászati, az erdészeti, valamint a természetvédelmi
hatósági feladatokat ellátó köztisztviselő nem járhat el olyan vadászatra
jogosult hatósági ügyében, ahol az eljárás kezdetét megelőzően, egy éven belül
a vadászatra jogosult által meghívott vendégvadászként vagy tagként vadászott.
(2) A kérelemre indult vadászati hatósági
eljárásban, - ha e rendelet eltérően nem rendelkezik - a 22. számú melléklet
szerinti igazgatási-szolgáltatási díjat kell fizetni.
(3) A jogorvoslati kérelem díját vissza
kell téríteni, ha a jogorvoslati eljárásban felülvizsgált közigazgatási döntés
vagy intézkedés a kérelmező hátrányára részben vagy egészben jogszabálysértőnek
bizonyult. A visszatérítésről a jogorvoslati kérelmet elbíráló vadászati
hatóság rendelkezik.
(4) A kérelem visszavonása vagy
elutasítása esetén a díjat nem lehet visszatéríteni.
90.
§ (1)
Az illetékekről szóló törvény
a) 5. §-ában
foglaltakat a díjmentesség megállapítása tekintetében,
b) 31.
§ (1) bekezdésének első mondatában, valamint 31. § (2)-(6) bekezdésében
foglaltakat a díjfizetésre kötelezettek körének megállapítása tekintetében,
c) 32.
§-ában foglaltakat a jogorvoslati eljárás illetékének
visszatérítése tekintetében,
d) 82.
§-ában foglaltakat a mulasztási bírság tekintetében,
alkalmazni kell azzal, hogy állami adóhatóság
helyett Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal területi szervét, vagy az országos
hatáskörű vadászati hatóságot, illeték helyett díjat kell érteni.
(2) A
díjfizetés ellenőrzése során az adózás rendjéről szóló törvény 111. §-a és 112. § (2) bekezdése szerint
kell eljárni.
(A Vtv. 90. §-ához)
91.
§ Az
Országos Vadgazdálkodási Adattárból történő adatszolgáltatás módját és a
fizetendő díjtételeket a 23. számú melléklet tartalmazza.
(A Vtv. 91. §-ához)
93.
§ A
vad, vadhús kereskedelmi felvásárlója a tevékenységét köteles bejelenteni a
telephelye és a begyűjtő helye szerint illetékes vadászati hatóságnak. A
bejelentésnek tartalmaznia kell a cég tevékenységét igazoló okiratok
másolatait, vadfajonként a vad beszállításának jellemző térségét és körét, a
vadhús tárolására, feldolgozására vagy felhasználására vonatkozó adatokat
(darabszám és tömeg), valamint nyilatkozatot arról, hogy a felvásárló
biztosítja az ellenőrzés lehetőségét a vadászati hatóság részére.
(A Vtv.93-94-aihoz)
94.
§ (1)
Az Országos Vadgazdálkodási Tanács (a továbbiakban: OVT), valamint a területi
vadgazdálkodási tanácsok tagjait a miniszter bízza meg.
(4) A területi vadgazdálkodási tanács
tizenkét főből áll; tagjai: a területi vadászati hatóság kettő, az erdészeti és
a természetvédelmi hatóság egy-egy képviselője, valamint a vadászat és
vadgazdálkodás érdek-képviseleti, köztestületi szervezetének egy-egy
képviselőjéből együttesen legfeljebb négy fő, továbbá négy fő megbízott
szakember az adott térség vadgazdálkodási szakértői képviseletében. A tanács
elnöke és titkára a vadászati hatóság egy-egy képviselője.
(A Vtv. 95. §-ához)
Átmeneti és záró rendelkezések
96.
§ (1)
Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
(4) Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való
megfelelést szolgálja:
a) a Tanács 79/409/EGK irányelve (1979.
április 2.) a vadon élő madarak védelméről, 6-9. cikk;
b) a
Bizottság 91/244/EGK irányelve (1991. március 6.) a 79/409/EGK tanácsi irányelv
módosításáról, 1. cikk;
c) a
Tanács 94/24/EK irányelve (1994. június 8.) a 79/409/EGK tanácsi irányelv II.
mellékletének módosításáról, 1. cikk;
d) a
Tanács 92/43/EGK irányelve (1992. május 21.) a természetes élőhelyek, valamint
a vadon élő növény- és állatvilág védelméről, 14-15. cikk.
1. számú melléklet a
79/2004. (V. 4.) FVM rendelethez
melyből 2 példány a hatóságot illeti.)
FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS
VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM
...................................................... MEGYEI
NYILVÁNTARTÁSI LAP
Kérelem a vadászatra jogosultak hatósági nyilvántartásba vételéhez
Vadászatra jogosult neve:
............................................................................................................
címe:
.........................................................................................................................................
adószáma:
.................................................................................................................................
bírósági
bejegyzés száma:
.........................................................................................................
Tulajdonosok képviselőjének neve:
.............................................................................................
lakóhelye:
..................................................................................................................................
adóazonosító
jele: .....................................................................................................................
Vadászterület
határát megállapító határozat száma: ....................................................................
A vadászati jog gyakorlásának,
illetőleg hasznosításának módja: ...............................................
|
|
igen |
nem |
2. Társult
vadászati jog hasznosítása haszonbérlet útján:
haszonbérlő (vadászatra jogosult)
megnevezése:
........................................................................
Kelt: .....................................................
.....................................
Csatolt
dokumentumok: száma ............. db
2. számú melléklet a
79/2004. (V. 4.) FVM rendelethez
10. Dátum, képviselő és hitelesítők aláírása
3.I.
számú melléklet a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelethez
A VADASKERT LÉTESÍTÉSÉRE
IRÁNYULÓ KÉRELEM
TARTALMI KÖVETELMÉNYEI
- a vadaskert(ek) létesítésének indokait és célját
(röviden);
- a létesítendő vadaskert(ek) legfontosabb adatait (terület,
külső kerítéshossz, tervezett vadállomány stb.), az alább megadottak szerint;
A kérelemhez mellékletként csatolni kell:
a) a vadaskert létesítésének célja,
b) a
természeti adottságok, a terület leírása,
c) a
tervezett létesítmények, berendezések,
d) a
vadászati évenként tervezett: vadaskerti törzsállomány, szaporulat és/vagy vadászatra
behelyezett állomány, állományhasznosítás (előbbiek kor és ivar
bontásban) és vadászati módok,
e) a kert működési feltételei
(takarmányozási technológia, takarmányféleségek),
f) vadaskerti nyilvántartások
(vadaskerti napló, állományváltozási napló, elhullási napló, takarmányozási
napló),
g) állat-egészségügyi irányelvek
(leggyakoribb állat-egészségügyi problémák, személy- és járműforgalom),
h) a vadászterület és a tervezett
vadaskert térképi megjelenítése, különös tekintettel a külső, esetleg belső
kerítések nyomvonalára, valamint az erdőre, a védett természeti területre,
továbbá az érintett erdőterületre vonatkozó erdészeti üzemterv kivonata,
i) ábrák,
táblázatok;
3. Az állategészségügyért felelős hatóság véleményét.
3.II.
számú melléklet a 79/2004. (V. 4) FVM rendelethez
A VADFARM LÉTESÍTÉSÉRE
IRÁNYULÓ KÉRELEM TARTALMI KÖVETELMÉNYEI
E rendelet 17. § (5) bekezdése szerinti kérelemhez
mellékletként csatolni kell:
a) vadfarm létesítésének célja,
b) a
természeti adottságok, a terület leírása,
c) a tervezett
létesítmények, berendezések,
d) a
vadfarm törzsállomány, szaporulat, állományhasznosítás (előbbiek kor és ivar
szerinti bontásban),
e) a vadfarm működési feltételei
(takarmányozási technológia, takarmányféleségek),
f) vadfarm nyilvántartások (állományváltozási
napló, elhullási napló, takarmányozási napló),
g) állat-egészségügyi irányelvek
(leggyakoribb állat-egészségügyi problémák, személy- és járműforgalom),
h) a vadfarm térképi megjelenítése,
különös tekintettel a külső, esetleg belső kerítések nyomvonalára, valamint az
erdőre, a védett természeti területre,
i) az
érintett erdőterületre vonatkozó erdészeti üzemterv kivonata,
j) ábrák,
táblázatok,
l) belterület esetén az illetékes
jegyző nyilatkozata, hogy a helyi állattartási rendeletben foglaltakkal nem
ütközik.
4. számú melléklet a
79/2004. (V. 4.) FVM rendelethez
FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS
VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM
........................................................ MEGYEI
I. A
VADÁSZTERÜLETEK NYILVÁNTARTÁSA
|
|
Rendeltetése |
|
Vadgazdálkodási |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
II. A VADÁSZTERÜLETEK
11 SZÁMKARAKTERŰ AZONOSÍTÓ KÓDSZÁMA TARTALMA
|
|
|
|
Rendel- |
|
Jogo- |
|
Szer- |
|
|
|
- |
|
|
|
|
|
|
- |
|
- |
|
- |
|
Megye: a vadászterület
elhelyezkedése megyék szerint, 2-20-ig a KSH sorszámoknak megfelelően.
Vadászterület számjele (4+2 karakter): országosan és megyénként észak-déli
irányban, nyugatról kelet felé haladva egyesével és emelkedő sorrendben
számozott.
|
Megye |
Vadászterület számjele |
|
02 |
Baranya |
5001 |
|
03 |
Bács-Kiskun |
6001 |
|
04 |
Békés |
9501 |
|
05 |
Borsod-Abaúj-Zemplén |
6501 |
|
06 |
Csongrád |
8001 |
|
07 |
Fejér |
4001 |
|
08 |
Győr-Moson-Sopron |
1001 |
|
09 |
Hajdú-Bihar |
9001 |
|
10 |
Heves |
7001 |
|
11 |
Komárom-Esztergom |
2501 |
|
12 |
Nógrád |
5501 |
|
13 |
Pest |
5701 |
|
14 |
Somogy |
3501 |
|
15 |
Szabolcs-Szatmár-Bereg |
8501 |
|
16 |
Jász-Nagykun-Szolnok |
7501 |
|
17 |
Tolna |
4501 |
|
18 |
Vas |
1501 |
|
19 |
Veszprém |
3001 |
|
20 |
Zala |
2001 |
Vadászterület rendeltetésének jelölése: „1”-es
kódszámmal a vadgazdálkodási rendeltetést; „2”-es
kódszámmal a vad génállománya megőrzését; „3”-as
kódszámmal az oktatási-kutatási rendeltetést; „4”-es kódszámmal a természetvédelmi rendeltetést kell
jelölni.
Jogosultság módjának jelölése: az önálló, illetve társult vadászati
jog gyakorlása vagy haszonbérbe adása lehetőségeinek megfelelően.
„1”-es kódszámmal az önálló vadászati
jogát gyakorló; „2”-es kódszámmal az
önálló vadászati jogát haszonbérbe adó; „3”-as
kódszámmal a társult vadászati jogát gyakorló; „4”-es kódszámmal a társult vadászati jogát haszonbérbe adó
vadászatra jogosultat kell jelölni.
A
vadászatra jogosult szervezeti formájának jelölése: „1”-es kódszámmal a vadásztársaság; „2”-es kódszámmal a vadásztársaságok érdek-képviseleti
szervezete; „3”-as kódszámmal a
mezőgazdasági részvénytársaság; „4”-es
kódszámmal az erdészeti részvénytársaság; „5”-ös
kódszámmal a közhasznú társaság; „6”-os
kódszámmal a szövetkezet; „7”-es
kódszámmal az erdőbirtokossági társulat;
„8”-as kódszámmal a korlátolt felelősségű
társaság; „0” kódszámmal egyéb szervezeti forma jelölendő. E kódszámokat értelemszerűen
egyaránt alkalmazni kell a vadászati jog gyakorlása vagy haszonbérbe adása
esetében.
5. számú melléklet a
79/2004. (V. 4.) FVM rendelethez
|
a) Nagyvadfajok |
|
|
Gímszarvasbika, golyóra érett |
szeptember 1.-október 31. |
|
Gímszarvasbika, selejt |
szeptember 1.-január 31. |
|
- tehén, ünő, borjú |
szeptember 1.-február utolsó napja |
|
Dámbika, golyóra érett |
október 1.-december 31. |
|
Dámbika, selejt |
október 1.-január 31. |
|
- tehén, ünő, borjú |
október 1.-február utolsó napja |
|
Őzbak |
április 15.-szeptember 30. |
|
suta, gida |
október 1.-február utolsó napja |
|
Muflonkos, muflonjuh, -jerke, -bárány |
szeptember 1.-február utolsó napja |
|
Vaddisznó |
egész évben |
|
Szika szarvasbika, tehén, -ünő, -borjú |
szeptember 1.-december 31. |
|
Zerge |
vadászati idény nélkül |
|
|
|
|
b) Apróvadfajok |
|
|
Mezei nyúl |
október 1.-január 31. |
|
Üregi nyúl |
szeptember 1.-január 31. |
|
Fácánkakas |
október 1.-február utolsó napja |
|
- fácántyúk |
vadászati idény nélkül |
|
Fogoly |
október 1.-december 31. |
|
Vetési lúd, Nagylilik |
október 1.-január 31. |
|
Tőkésréce, Csörgőréce, Szárcsa |
szeptember 1.-január 31. |
|
Kerceréce |
október 1.-január 31. |
|
Erdei szalonka |
vadászati idény nélkül |
|
Balkáni gerle |
augusztus 15.-február utolsó napja |
|
Örvös galamb |
augusztus 15.-október 31. |
|
|
|
|
c) Egyéb apróvadfajok |
|
|
Róka, Pézsmapocok, Nyestkutya, Mosómedve |
egész évben |
|
Házi görény, Nyest |
szeptember 1.-február utolsó napja |
|
Borz, Aranysakál |
június 1.-február utolsó napja |
|
Dolmányos varjú, Szarka |
július 1.-február utolsó napja |
|
Szajkó |
augusztus 1.-február utolsó napja |
Az a), b) és c) pontokban meghatározott
vadászati idények alkalmazása során az egyes vadfajoknál e rendelet 27. és 27/A. §-okban foglalt rendelkezéseket is figyelembe kell venni.
VÍZIVAD FÉSZKELÉSI ÉS VONULÁSI
SZEMPONTBÓL NEMZETKÖZI JELENTŐSÉGŰ VÍZI ÉLŐHELYEK
1. Fertő-Hanság Nemzeti Park területéből a Fertő tavi rész
2. Tatai Öreg-tó Ramsari terület és bővítése
3. Velencei Madárrezervátum TT és a Dinnyési Fertő TT
7. Duna-Dráva Nemzeti Park területéből a Gemenci és a Béda-karapancsai rész
8. Ócsai TK
9. Kiskunsági Nemzeti Park területéből a Kiskunsági szikes
tavak, az Izsáki Kolon-tó, az Orgoványi
rétek és a Tiszaalpári rét
10. Pusztaszeri TK-ból a szegedi Fehér-tó, a Tisza labodári és saséri területe, a
Csaj-tó, a Baksi nagylegelő és a Büdösszék-tó, Mártély
13. Csondrádbokrosi Sós-tó
14. Szaporcai Ó-Dráva meder TT
15. Felső-Tisza (a Tisza hullámtere Tokajtól az
országhatárig)
17. Rétszilas
19. Böddi-szék
20. Felső-Kiskunsági szikes puszták Ramsari terület
21. Nyirkai-Hany Ramsari
terület
22. Montág-puszta Ramsari terület
VÍZIVAD FÉSZKELÉSI ÉS VONULÁSI
SZEMPONTBÓL HAZAI KIEMELT JELENTŐSÉGŰ VÍZI ÉLŐHELYEK
2. Péter-tavi Madárrezervátum TT
3. Rácalmástól az országhatárig valamennyi Duna-zátony
területe
4. Vértesi TK-ból a Csíkvarsai-rét
5. Pellérdi-halastavak
6. Sumonyi-halastavak
7. Baláta-tó TT
8. Boronka-melléki TK
9. Borsodi-Mezőség TK
12. Kecskeri puszta TT
13. Kesznyéteni TK
14. Körös-Maros Nemzeti Park területéből a cserebökényi-puszták a pitvarosi-puszták,
szabadkígyósi-puszták
19. Szatmár-Beregi TK
21. Tiszatelek-Tiszaberceli Ártér TT
22. Tiszavasvári Fehér-szik TT
23. Tiszadorogmai Göbe-erdő TT
24. Virágoskúti-halastórendszer
III. AZ ÓLOMSÖRÉT HASZNÁLATA
SZEMPONTJÁBÓL TILTOTT VÍZI ÉLŐHELYEK
2. Kiskunsági Nemzeti Park területéből a Tiszaalpári rét, a Miklapusztai
területegység Bába-szék elnevezésű területe, valamint a Felső-Kiskunsági szikes
puszta területegységből a Dömsödi árapasztó,
XXX-csatorna, Apaj-Ürbő
közti műút és a KNP határa által közbezárt területe [1800/1974. OTvH határozattal létesített Kiskunsági Nemzeti Park;
22/1996. (X. 9.) KTM rendelet a Kiskunsági Nemzeti Park bővítéséről];
3. Péteri-tavi Madárrezervátum TT és 100 méteres védőzónája
(az OTvH elnökének 3/1976. határozatával
létrehozott Péteritavi Madárrezervátum
Természetvédelmi Terület);
4. Baláta tó TT (a földmívelésügyi
miniszter 505510/41 számú határozata a Baláta tó
védetté nyilvánításáról);
5. Borsodi-Mezőség TK területéből a Montaj-tó [9/1989. (VIII. 24.) KVM rendelet tájvédelmi
körzetek létesítéséről];
6. Kecskeri puszta TT Dudás-fertő nevű része
[2/1990. (VI. 13.) KöM rendelet a Hajósi-kaszáló és
löszpartok, valamint a Kecskeri-puszta természeti
területek védetté nyilvánításáról, a Tiszatelek-tiszaberceli
ártér Természetvédelmi Terület bővítéséről és természetvédelmi kezelők
megnevezéséről];
7. Körös-Maros Nemzeti Park területéből a szabadkígyósi puszták, a pitvarosi-puszták,
a cserebökényi puszták; [3/1997. (I. 8.) KTM rendelet
a Körös-Maros Nemzeti Park létesítéséről - a tájvédelmi körzeteket védetté
nyilvánító rendeletekben foglalt hrsz.-ek szerint -, Szabadkígyósi Tájvédelmi Körzet az Országos
Természetvédelmi Hivatal elnökének 7/1977. OTvH
határozata a Szabadkígyósi Tájvédelmi Körzet
létesítéséről, Pitvarosi puszták Tájvédelmi Körzet a
környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter 3/1989. (II. 22.) KVM rendelete
egyes természetvédelmi területek védetté nyilvánításáról és tájvédelmi körzetek
létesítéséről, Cserebökényi puszták Tájvédelmi Körzet
a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter 18/1991. (XII. 24.) KTM
rendelete a Cserebökényi puszták Tájvédelmi Körzet
létesítéséről];
8. Nagybereki Fehér-víz TT (Országos Természetvédelmi
Hivatal elnökének 12/1977. OKTvH számú határozata a Nagybereki
Fehérvíz természetvédelmi területté való nyilvánításáról);
9. Sárréti TK [3/1986. (III. 9.) OKTH rendelkezés a Sárréti
Tájvédelmi Körzet létesítéséről];
10. Tiszavasvári Fehér-szik TT és 100 méteres
védőzónája (az Országos Természetvédelmi Hivatal elnökének 4/1977. OKTvH számú határozata a Tiszavasvári
„Fehérszik” természetvédelmi területté való nyilvánításáról);
11. Dabasi Turjános TT [6/1987. (VII. 10.)
OKTH rendelkezés a Dabasi Turjános Természetvédelmi
Terület fokozottan védetté nyilvánításáról és bővítéséről];
14. Kiskunsági Nemzeti Park nemzetközi jelentőségű
vadvízként (ramsari területként) közzétett Kiskunsági
szikes tavak és Izsáki Kolon-tó területei;
15. Fertő-Hanság Nemzeti Park területéből a Fertő tó
nemzetközi jelentőségű vadvízként (ramsari területként) közzétett teljes hazai
területe;
22. Ócsai TK;
29. az Ipoly-völgy nemzetközi jelentőségű vadvízként (ramsari területként) közzétett területe;
6. számú melléklet 79/2004. (V. 4.) FVM rendelethez
A VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV TARTALMI KÖVETELMÉNYEI
Címlap: a
vadgazdálkodási egység neve, telephelye, 11 jegyű kódszáma, a tervkészítő és a
vadászatra jogosult aláírása.
Vadászati hatóság jóváhagyása: a vadgazdálkodási
terv érvényességi idejére és feltételeire vonatkozó hatósági jóváhagyás
szövege, valamint a jóváhagyó aláírása.
2.3. Vadgazdálkodási adottságok
jellemzése: a vadállomány jellemzői nagyvad, az apróvadfajok, valamint a szőrmés
és szárnyas kártevők korábbi adatai alapján értékelve, a vadállomány
pillanatnyi helyzetének értékelése, a vadászterületen található vadföldek, csenderesek és vadgazdálkodási
berendezések értékelése. Természetvédelmi szempontból kiemelt területek és
előírások ismertetése. Az üzemterv elfogadásakor meglévő vadaskertek adatai.
3.
Vadgazdálkodási terv (10 éves terv a körzeti vadgazdálkodási terv alapján)
3.2. Apróvadállományok kezelése: a
mezei nyúl, a fácán, a fogoly és a vízivad
tervezési szempontjai és módszerei (az állomány állapota), az élőhely védelem
és javítás szempontjai. Természetvédelmi jellemzők és gazdálkodási hatásaik (a
vadgazdálkodást és vadászatot különösen érintő védett területek, a
vadgazdálkodást érintő természetvédelmi előírások).
3.3. A vadászterület különleges
rendeltetéséből adódó feladatok és előírások.
3.4. Kutatási programban való
részvétel.
4.1. Vadállomány-becslési jelentések.
4.2. Jóváhagyott éves
vadgazdálkodási tervek.
4.3. Vadgazdálkodási jelentések.
6.1. Vadgazdálkodási módszertani
leírások.
6.2. A tervben felhasznált adatok és
szakirodalom forrásai.
7. számú melléklet a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelethez
A VADÁLLOMÁNYBECSLÉS ÉS AZ ÉVES VADGAZDÁLKODÁSI TERV
TARTALMI KÖVETELMÉNYEI
Vadgazdálkodási egység azonosító
adatai:
Adatszolgáltató neve, telephelye,
kódszáma, levelezési címe, adatszolgáltatói számjele.
B) TÁBLA Egyéb
fajok állománya
C) TÁBLA
Állományszabályozás, vadtelepítés és értékesítés
D) TÁBLA
Mesterséges vadtenyésztés
E) TÁBLA
Vadföldek és vadtakarmányozás
8. számú melléklet a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelethez
VADGAZDÁLKODÁSI-VADÁSZATI KÉPZETTSÉGEK, KÉPESÍTÉSEK
JEGYZÉKE
Felsőfokú vadgazdálkodási-vadászati
szakképesítés igazolására el kell fogadni:
a) A
vadgazdálkodási és vadbiológiai témakörben szerzett tudományos fokozatot
(egyetemi doktori oklevél, a tudomány doktora vagy kandidátusa oklevél, PhD oklevél),
a vadgazdálkodási szakmérnöki,
a vadgazdálkodási üzemmérnöki,
a felsőfokú szakirányú továbbképzés
során szerzett szakirányú képzettséget igazoló
b) Felsőfokú
vadgazdálkodási képzettségnek minősül az 1998. január 1. után megszerzett
okleveles környezetgazdálkodási
agrármérnöki,
okleveles gazdasági agrármérnöki,
diploma, amennyiben a differenciált szakmai képzés
keretében elsajátított vadgazdálkodási szakmai tananyag a képzési idő legalább
hat százalékát vagy a megszerezhető összes tanegység (kredit) legalább hat százalékát elérte. A
képzettség megszerzését (a vadgazdálkodási szak vagy szakirány elvégzését) az
oktatási intézmény az oklevélben vagy ahhoz tartozó betétlappal igazolja.
Felsőfokú szakirányú képzettségnek minősülhet a diploma abban az esetben is, ha
a differenciált vadgazdálkodási képzés követelményeit a hallgató áthallgatás
formájában teljesítette, és azt az ilyen képzést folytató intézmény külön
igazolja.
A differenciált vadgazdálkodási
képzés tananyaga a következő tárgyköröket tartalmazza: vadbiológia és ökológia;
populációbiológia és hasznosítás; vadfajok állattana; vadászati jog és
igazgatás; élőhelyfejlesztés;
vadtakarmányozás; vadgazdálkodási és vadászati ismeretek; vadászatszervezés;
vadegészségtan; apróvad és nagyvad tenyésztése; trófeabírálat; fegyverismeret.
c) Az
1998. előtt megszerzett képesítés esetén a képesítést a vadgazdálkodás
tananyagú tárgyból tett eredményes vizsga igazolja
a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karán
szerzett,
az Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi,
Állattenyésztési Karán szerzett,
az Állatorvostudományi
Egyetemen szerzett,
a Mezőgazdasági Főiskolán szerzett,
d) Az
1996-1998. évek között megszerzett képesítés esetén a képzést folytató
felsőfokú oktatási intézmény a vadgazdálkodási szakirány elvégzését az
oklevéllel (diplomával) vagy az oklevél számát is tartalmazó bizonyítvánnyal,
illetve betétlappal is igazolja.
Középfokú vadgazdálkodási-vadászati
szakképesítés igazolására el kell fogadni:
a vadgazdálkodási technikusi
szakképesítést,
az erdész-technikusi szakképesítést,
Alapfokú vadgazdálkodási-vadászati
szakképesítés igazolására el kell fogadni:
a vadász-vadtenyésztő
szakmunkás-bizonyítványt.
9. számú melléklet a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelethez
I. HIVATÁSOS VADÁSZOK NYILVÁNTARTÁSA
HIVATÁSOS VADÁSZOK HATÓSÁGI NYILVÁNTARTÁSA A
FOGLALKOZTATÓ VADÁSZATRA JOGOSULTAK SZERINT
FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM
................................................
MEGYEI
Hivatásos vadász alkalmazási kötelezettség (fő):
|
Bejegyzés |
|
nyilván- |
neve |
bejelentett |
szak- |
fegyver- |
eskü- |
szolgálati |
intézkedés, |
dátum, |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
II. HIVATÁSOS VADÁSZOK VADÁSZKAMARAI NYILVÁNTARTÁSA
................................................
MEGYEI
|
Vadászati hatósági |
Bejegyzés |
|
nyilván- |
neve, |
bejelentett |
vadász- |
fegyver- |
eskü- |
szolgálati |
intézkedés, |
dátum, |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
10. számú melléklet a 79/2004. (V. 4.) FVM
rendelethez
I. A HIVATÁSOS VADÁSZ ESKÜJÉNEK SZÖVEGE
II. A HIVATÁSOS VADÁSZ ESKÜOKMÁNYA
(Szigorú számadású nyomtatvány!)
FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM
................................................
MEGYEI
Ennek alapján részére a
................................................ számú szolgálati jelvényt
kiadtam, és az „esküt tett hivatásos vadászok nyilvántartásá”-ba, ................................................
sorszám alatt bevezettem.
Kelt, ..... év ..... hó ..... nap
................................................
11. számú melléklet a 79/2004. (V. 4.) FVM
rendelethez
I.A HIVATÁSOS VADÁSZ SZOLGÁLATI IGAZOLVÁNYA
7,5 X
|
|
|
|
Nyilv. szám: ............................. |
A foglalkoztató vagy megbízó |
|
|
neve:
..................................................................................... |
|
HIVATÁSOS VADÁSZ |
székhelye:
............................................................................. |
|
SZOLGÁLATI IGAZOLVÁNY |
Működési körzet:
.................................................................. |
|
|
............................................................................................... |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
............................................................................................... |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Szolgálatba lépés napja:
....................................................... |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A szolgálati igazolvány
kiállítója: |
|
|
|
Fénykép |
|
|
FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS |
|
|
|
helye |
|
|
VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
.........................................
MEGYEI |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
VADÁSZATI HATÓSÁG |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kelt: 20....
.......................... hó ....... nap. |
|
|
Érvényes visszavonásig |
|
................................................ |
|
|
saját kezű aláírás |
P. H. |
|
|
|
|
Név:
....................................................................................... |
................................................ |
|
|
vadászati hatóság |
|
|
|
II. A HIVATÁSOS VADÁSZ SZOLGÁLATI JELVÉNYE
III. A HIVATÁSOS VADÁSZ SZOLGÁLATI NAPLÓJA
Megjegyzés: a
szolgálati napló számozott lapokból álló, a vadászati hatóság által
hitelesített jegyzettömb.
12. számú melléklet a 79/2004. (V. 4.) FVM
rendelethez
EGYÉNI LŐJEGYZÉK VADÁSZJEGGYEL RENDELKEZŐ VADÁSZOK
RÉSZÉRE
105 x
A vadász a jogosult által
rendelkezésére bocsátott azonosító jellel köteles a gímszarvast, a dámszarvast,
a muflont, a vaddisznót és az őzet - a vad elejtését, elfogását követően
haladéktalanul - megjelölni. A jogosult az azonosítóval ellátott vad feletti
rendelkezési jogot csak azt követően szerzi meg, ha a vadász az elejtett vad
azonosítójának sorszámát, fácán és nyúl esetében az elejtett vad darabszámát az
egyéni lőjegyzékbe,
ragadozó madárral vadászó az egyéni zsákmányjegyzékbe (a továbbiakban együtt:
egyéni lőjegyzék) is bevezeti.” [Vtv. 57. § (2) bekezdése]
13. számú melléklet a 79/2004. (V. 4.) FVM
rendelethez
I. TÁRSASVADÁSZATI NAPLÓ ÉS TERÍTÉK-NYILVÁNTARTÁS
TARTALMA
|
|
|
................................................
MEGYEI |
Nyilvántartási szám:
................................................ |
|
|
|
|
|
|
|
|
Vadászatra jogosult neve: .............................................................................. |
|
kódja: □□-□□□□□□-□-□-□ |
|
|
|
|
|
TÁRSASVADÁSZATI NAPLÓ |
|
(Érvényes visszavonásig!) |
|
|
|
|
|
Ezen napló 100 számozott lapot tartalmaz. |
|
|
|
Kelt:
................................................ 20 ..... év
................................................ hó ..... nap |
|
|
|
P. H. |
|
|
|
................................................
|
|
vadászati hatóság |
|
|
Társasvadászati napló és teríték-nyilvántartás
vezetésre jogosultak
|
Érvényesség |
Megbízó |
Aláírás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
VADÁSZAT HELYE:
........................................ |
|
|
IDEJE:
................................................................. |
|
|
|
|
|
|
|
Társasvadászaton részt vevő
vadászok |
|
vadász neve |
jegy/engedély száma |
balesetvédelmi oktatás
elismerése, |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Elejtett vad |
|
apróvad |
nagyvad |
|
faj |
db |
faj |
db |
azonosító jel* |
|
fácán |
|
vaddisznó |
|
|
|
- kakas |
|
- kan |
|
|
|
- tyúk |
|
- koca |
|
|
|
|
|
- süldő |
|
|
|
mezei nyúl |
|
- malac |
|
|
|
|
|
Összesen: |
|
|
|
vadréce |
|
gímszarvas |
|
|
|
|
|
- tehén |
|
|
|
|
|
- ünő |
|
|
|
|
|
- borjú |
|
|
|
|
|
Összesen: |
|
|
|
|
|
dámszarvas |
|
|
|
|
|
- tehén |
|
|
|
vadlúd |
|
- ünő |
|
|
|
|
|
- borjú |
|
|
|
|
|
Összesen: |
|
|
|
|
|
muflon |
|
|
|
|
|
- juh |
|
|
|
|
|
- jerke |
|
|
|
|
|
- bárány |
|
|
|
|
|
Összesen: |
|
|
|
|
|
őz |
|
|
|
|
|
- suta |
|
|
|
|
|
- gida |
|
|
|
|
|
Összesen: |
|
|
|
|
|
egyéb |
|
|
|
Megjegyzés: * (további krotáliák) |
|
|
Vadászatvezető:
....................................................... |
II. EGYÉNI VADÁSZATI NAPLÓ ÉS TERÍTÉK-NYILVÁNTARTÁS
TARTALMA
|
|
|
................................................
MEGYEI |
Nyilvántartási szám:
................................................ |
|
VADÁSZATI HATÓSÁG |
|
|
|
|
|
|
Vadászatra jogosult neve:
.............................................................................. |
|
Kódja: - - - - |
|
|
|
|
|
EGYÉNI VADÁSZATI NAPLÓ |
|
|
|
|
|
|
|
Ezen napló 100 számozott lapot
tartalmaz. |
|
|
|
Kelt,
................................................ 20 ..... év
................................................ hó ..... nap |
|
|
|
P. H. |
|
|
|
................................................
|
|
vadászati hatóság |
|
|
Kivonat a ...../2004. (... ...) FVM rendeletből:
|
|
|
........................................................................................................................................................................ |
|
........................................................................................................................................................................ |
|
........................................................................................................................................................................ |
|
........................................................................................................................................................................ |
|
........................................................................................................................................................................ |
|
........................................................................................................................................................................ |
|
........................................................................................................................................................................ |
|
........................................................................................................................................................................ |
|
........................................................................................................................................................................ |
|
........................................................................................................................................................................ |
|
........................................................................................................................................................................ |
|
........................................................................................................................................................................ |
|
........................................................................................................................................................................ |
|
........................................................................................................................................................................ |
|
........................................................................................................................................................................ |
|
........................................................................................................................................................................ |
|
........................................................................................................................................................................ |
|
........................................................................................................................................................................ |
|
........................................................................................................................................................................ |
|
........................................................................................................................................................................ |
|
|
|
|
|
................................................ |
|
vadászatra jogosult |
|
|
Vadásztársasági tagok és hivatásos vadászok
vadászjegy nyilvántartója
|
Vadászjegy száma |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Bejegy- |
VADÁSZAT |
|
zés |
kezdete |
biztonsági körzet (terület)
vagy les megnevezése, vadászati mód |
vadászaton résztvevők neve,
vadász vendég vadászjegy/engedély száma |
vége |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ZSÁKMÁNY |
Megjegyzés |
|
|
faja |
ivara |
db |
azonosítójel |
(hibázás, sebzés, áeü. októl történt elejtés, |
Aláírás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
14. számú melléklet a 79/2004. (V. 4.) FVM
rendelethez
MINTA külső és hátsó fedőlapja
III. EGYÉNI LŐJEGYZÉK VADÁSZATI ENGEDÉLLYEL
RENDELKEZŐ VADÁSZ RÉSZÉRE
|
Elejtés |
Vad |
|
A vadászatra jogosult által
megbízott kísérő köteles vezetni |
|
a jogosult |
kódszáma |
helye |
ideje |
faj |
ivar |
db |
azonosító- |
egyéb |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
15. számú melléklet a 79/2004. (V. 4.) FVM
rendelethez
II. ÁLLAMI VADÁSZVIZSGÁRA VALÓ JELENTKEZÉS ÉS A
VADÁSZVIZSGÁK NYILVÁNTARTÁSA
................................................
MEGYEI
|
Jelent- |
Név, |
Lakcím |
Kiértesí- |
Azono- |
Gyakor- |
Teszt |
Szóbeli |
Vizsga |
Pót- |
Bizo- |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III. ÁLLAMI VADÁSZVIZSGA FŐKÖNYV
................................................
MEGYEI
|
Bizonyítvány |
Név |
Anyja neve |
Szül. hely, idő |
Lakcím |
Kiegészítő |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
16. számú melléklet a 79/2004. (V. 4.) FVM
rendelethez
TRÓFEÁS VAD KOROSZTÁLY BESOROLÁSA
|
|
Gímszarvas |
Dámszarvas |
Őz |
Muflon |
|
Első agancsú - 24 hónapos kor
alatt |
|
|
|
|
|
Fiatal |
2-5 év |
2-4 év |
2-3 év |
2-3 év |
|
Középkorú |
6-10 év |
5-9 év |
4-5 év |
4-6 év |
|
Öreg |
11 évtől |
10 évtől |
6 évtől |
7 évtől |
17. számú melléklet a 79/2004. (V. 4.) FVM
rendelethez
Vadászjegy vagy
vadászati engedély száma:
Kelt: ............... év ..... hó .....
napján
................................................
18. számú melléklet a 79/2004. (V. 4.) FVM
rendelethez
I. A
TRÓFEABÍRÁLAT DÍJA
|
Vadfaj |
Díj |
|
Gímszarvas |
|
|
3,00
kg-ig |
|
|
3,01
kg-tól |
|
|
érmes |
|
|
Dámszarvas |
|
|
1,50
kg-ig |
|
|
1,51
kg-tól |
|
|
érmes |
|
|
Őz |
|
|
150 g-ig |
|
|
151 g-tól 250 g-ig |
|
|
251 g-tól |
|
|
érmes |
|
|
Muflon |
|
|
50,00
cm-ig |
|
|
50,01
cm-től |
|
|
érmes |
|
|
Vadkan |
|
|
18,00
cm-ig |
|
|
18,01
cm-től |
|
|
érmes |
|
FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI
MINISZTÉRIUM
................................................MEGYEI
|
Mennyiség |
Megjelölés azonosító jel, |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kiállítva: ....., ..... év ..... hó
..... napján
................................................
19. számú melléklet a 79/2004. (V. 4.) FVM
rendelethez
MEZŐGAZDASÁGI VADKÁROK ELŐZETES BECSLÉSE
1. Vadkárral érintett területek
a) a
............. fekvő ............-val bevetett .....
ha ..... m2 területű ingatlanból ..... ha ..... m2 területen,
b) a
............. fekvő ............-val bevetett .....
ha ..... m2 területű ingatlanból ..... ha ..... m2 területen,
c) ........................................................................................................................................................
|
a) alatti esetben
............................................................... |
......%-ban |
|
..................................................................................
|
.....%-ban |
|
vadkár |
.....%-ban |
|
b) alatti esetben ............................................................... |
.....%-ban |
|
..................................................................................
|
.....%-ban |
|
vadkár |
.....%-ban |
|
c) ...................................................................................... |
Kelt: ..............., ..... év
..... hó ..... napján
................................................
A felek a
jelenlévő képviselőinek a szakértő fenti megállapításaira tett esetleges
észrevételei:
Kelt: ..............., ..... év
..... hó ..... napján
................................................
képviseletében
................................................
................................................
képviseletében
................................................
MEZŐGAZDASÁGI VADKÁROK VÉGLEGES BECSLÉSE
a) a
....... dűlőben fekvő .....-val bevetett ..... ha
..... m2 területű ingatlanból ..... ha ..... m2 területen,
b) a
....... dűlőben fekvő .....-val bevetett ..... ha
..... m2 területű ingatlanból ..... ha ..... m2 területen,
c) ........................................................................................................................................................
a) alatti
esetben .....% ..... t ..... kg, ..... Ft,
b) alatti
esetben .....% ..... t ..... kg, ..... Ft,
c) ..........................................................
Kelt: ....., ..... év ..... hó .....
napján
................................................
II. ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN OKOZOTT VADKÁROK ELŐZETES
BECSLÉSE
1. Vadgazdálkodó egység megnevezése:
2. Erdőgazdálkodó megnevezése:
a) természetes
mageredetű:
b) természetes
sarjeredetű:
c) mesterséges
erdőfelújítás:
6. Sikeresen erdősült terület:
7. Elszámolható célállomány típus:
8. Az erdősítés készültségi foka:
12. Károsult redukált terület: .....
ha
(sikeresen erdősült terület x
károsítási %)
Kelt: ..............., ..... év
..... hó ..... napján
................................................
A felek jelenlévő
képviselőinek a szakértő fenti megállapításaira tett esetleges észrevételei:
Kelt: ..............., ..... év
..... hó ..... napján
................................................
képviseletében
................................................
................................................
képviseletében
................................................
III. ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN OKOZOTT VADKÁROK VÉGLEGES
BECSLÉSE
(károsult)
.........................................................
vadkár ügyében.
kódszáma:
............................................................................................................................
erdőrészlet
megnevezése:
......................................................................................................
területe:
...........................................................................................................................
ha
a)
természetes mageredetű:
....................................................................................................
b)
természetes sarjeredetű: ....................................................................................................
c)
mesterséges erdőfelújítás:
.................................................................................................
(sikeresen erdősült terület x károsítási %)
(károsult redukált terület/ha x erdő értéke
Ft/ha)
Kelt:
...................., .......... év ............ hó
............ napján
...................................
20. számú melléklet a 79/2004. (V. 4.) FVM
rendelethez
A VADÁSZHATÓ ÁLLATOK ÉS A HULLOTT AGANCS
VADGAZDÁLKODÁSI ÉRTÉKE
|
Érték (ezer Ft/egyed) |
|
Gímszarvas |
|
|
bika (trófea szerint) |
|
|
5,00 kg-ig |
600 |
|
5,01-10,00 kg-ig |
1000 |
|
10,01 kg-tól |
3750 |
|
tar fejű és agancsfejlesztő
(barkás) |
1000 |
|
tehén, ünő |
200 |
|
borjú |
100 |
|
Dámszarvas |
|
|
bika (trófea szerint) |
|
|
3,00 kg-ig |
400 |
|
3,01 kg-tól |
850 |
|
tar fejű és agancsfejlesztő
(barkás) |
600 |
|
tehén, ünő |
150 |
|
borjú |
100 |
|
Őz |
|
|
őzbak (trófea szerint) |
|
|
350 g-ig |
200 |
|
351 g-tól |
600 |
|
tar fejű és agancsfejlesztő
(barkás) |
350 |
|
suta |
100 |
|
gida |
50 |
|
Muflon |
|
|
kos (trófea szerint) |
|
|
70 cm-ig |
350 |
|
70,01 cm-től |
600 |
|
juh, jerke |
100 |
|
bárány |
50 |
|
Vaddisznó |
|
|
kan (trófea szerint) |
|
|
12-18 cm-ig |
250 |
|
18,01 cm-től |
600 |
|
koca |
|
|
50 kg-tól |
250 |
|
süldő |
100 |
|
malac (20 kg-ig) |
50 |
|
(zsigerelt testtömeg szerint) |
|
|
Mezei nyúl |
20 |
|
Fácán |
|
|
kakas |
10 |
|
tyúk |
20 |
|
Fogoly |
20 |
|
Nagylilik |
10 |
|
Vetési lúd |
10 |
|
Tőkés réce |
10 |
|
Csörgő réce |
10 |
|
Kerceréce |
10 |
|
Szárcsa |
10 |
|
Erdei szalonka |
10 |
|
Balkáni gerle |
10 |
|
Örvös galamb |
10 |
|
Egyéb vadászható állatfajok |
5 |
|
Hullott agancs (kg-ja) |
5 |
21. számú melléklet a 79/2004. (V. 4.) FVM
rendelethez
A VADÁSZATI HATÓSÁG OKMÁNYAI ÉS JELVÉNYE
I. VADÁSZATI HATÓSÁGI IGAZOLVÁNY
|
|
MINTA külső oldala |
|
|
Szigorú számadású nyomtatvány |
|
|
|
|
A) |
B) |
|
|
|
|
MEGYEI VADÁSZATI HATÓSÁG |
ORSZÁGOS VADÁSZATI HATÓSÁG |
|
................................................ |
................................................ |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
fénykép helye |
|
|
|
|
fénykép helye |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
NÉV |
NÉV |
|
BEOSZTÁS |
BEOSZTÁS |
|
................................................ |
................................................ |
|
saját kezű aláírás |
saját kezű aláírás |
|
|
|
|
P. H. |
P. H. |
|
|
|
|
................................................ |
................................................ |
|
vadászati hatóság vezetője |
vadászati hatóság vezetője |
|
|
|
Az igazolvány visszavonásig érvényes.
|
Kiállítva: ................................................ |
Nyilv. sz.: ................................................ |
|
|
|
II. A VADÁSZATI HATÓSÁGI FELADATOKAT ELLÁTÓ SZEMÉLYEK JELVÉNYE
A szolgálati igazolványba fűzött
III. A VADÁSZATI HATÓSÁGI FELADATOKAT ELLÁTÓ SZEMÉLYEK KITŰZŐ JELVÉNYE
22. számú melléklet a 79/2004. (V. 4.) FVM
rendelethez
A VADÁSZATI HATÓSÁGI ELJÁRÁSBAN FIZETENDŐ IGAZGATÁSI-SZOLGÁLTATÁSI
DÍJ
A kérelemre indult vadászati
hatósági eljárásban - amennyiben e rendelet másként nem rendelkezik - az
ügyfélnek a kérelem benyújtásával egyidejűleg
A vadászati hatóság első fokú
határozata ellen benyújtott jogorvoslati kérelem esetén - a vadgazdálkodási és
a vadvédelmi bírságot kiszabó határozat kivételével -
Vadgazdálkodási és a vadvédelmi
bírságot kiszabó határozat ellen benyújtott fellebbezés esetében az
igazgatási-szolgáltatási díj minimum
23. számú melléklet a 79/2004. (V. 4.) FVM
rendelethez
AZ ORSZÁGOS VADGAZDÁLKODÁSI ADATTÁR ADATSZOLGÁLTATÁS
DÍJAI
|
- Egy évre és
egy vadászterületre vonatkozó teljes körű adatkiadás: |
|
|
- Több évre és egy
vadászterületre vonatkozó teljes körű adatkiadás, minden további évre
vonatkozóan: |
|
|
- Összesítő statisztikai adatok
megyei és vadgazdálkodási körzetre vonatkozóan: |
|
|
|
|
- Egy vadászterület 1:50 000
méretarányú papírtérképe: |
|
|
- Vadgazdálkodási táj, körzet
vagy megyei vadgazdálkodási térkép - részletek számától függően - A1 méretű
laponként: |
|
|
- Vadászterület digitális térkép
alapján való felmérése, a települési közigazgatási területek közötti
megoszlása, a vadászterületen belül vadászterületnek nem minősülő
földrészletek térképi meghatározása, vadászterületenként: |
|
|
|
|
- Egyéb jegyzékek és külön
igényeknek megfelelő adatszolgáltatás: |
6 000 Ft/óra |
4. Oktatási és tudományos kutatási
célú adatszolgáltatás
|
- Oktatási
célú felhasználásra (diploma vagy szakdolgozat, tudományos diákköri dolgozat)
történő adatszolgáltatás: |
díjmentes |
|
- Szakirányú kutatási célra
történő adatszolgáltatás: |
90% kedvezmény |
|
- Körzeti vadgazdálkodási terv
papír adathordozón: |
30 000 Ft/db/körzet |
|
- Körzeti vadgazdálkodási terv
kompaktlemezen (CD-ROM): |
10 000 Ft/db/körzet |
24. számú melléklet a 79/2004. (V. 4.) FVM
rendelethez
I. VADÁSZKUTYA VADÁSZATI ALKALMASSÁGI VIZSGA
IGAZOLVÁNYA
MINTA külső fedőlapja és hátoldala
II. VADÁSZKUTYA ALKALMASSÁGI VIZSGA ÖSSZESÍTŐ
|
|
|
|
megye |
|
Vizsga helye: |
Időpontja: |
Jellege: |
|
|
Rendező szerv: |
|
|
|
|
Vezető bíró: |
Bírók: |
|
|
|
KUTYA |
TULAJDONOS |
|
Fajta |
Név |
Ivar |
Törzs- |
Igazolvány- |
Vizsga- |
Név |
Cím |
Vadász- |
Vadászatra |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|